Se nem kínai, se nem thaiföldi, se nem vietnami, se nem japán. Hanem egy kicsit mindegyik. „Az Urban Tiger nem szeretné a »fúziós« kifejezést használni arra, amit csinál. Inkább mondjuk azt, délkelet-ázsiai vonal, európai köntösbe csomagolva” - írtuk korábban, az Urban Tiger megnyitásáról szóló kishírünkben, és noha a fúziós szótól való ódzkodás némiképp érthető, azért mi mégiscsak nyugodtan írjuk le, hogy a Kecskeméti utcában nyílt hely ilyen fúziós ázsiai.
Aminek első hallásra csak annyi értelme van, mintha fúziós európai konyháról beszélnénk, és másodikra sincs sokkal több. Pedig annak, amit a Tigrisben csinálnak, feltétlenül van létjogosultsága és értelme - ha jól csinálják.
Az Urban Tigerben van mapo módra készített rib eye (a mapo tofu klasszikus szecsuáni fogás), vagy dong po malaccsászár (a kánon szerint hangzhoui fogás, itt gőzölt lapos baoba hajtogatva adják, mustárlevéllel - puha és fűszeres hús, arányaiban és ízében friss fogás). Van aztán dashi lime-mal (könnyű, tiszta, nagyon jól eltalálva savanykás lé, ropogós, friss zöldségek, sok koriander). Van dumpling azaz jiaozi (tehát tulajdonképpen derelye, de a leendő célközönség egészen biztosan jobban gerjed majd arra, hogy dumpling), benne nyelvhal. Van satay csirke, ami az egész vacsora legérdektelenebb pontja. Thai jellegű marhacurry, édesburgonya, rengeteg koriander, roppanós zöldségek - jó eséllyel a város jelenlegi legjobb curryje. Nem fűszerpasztás, tartalmas, virgonc és intenzív, de nem túlzó fűszeresség. Élményszámba menő fogás. Ropogós rizs marinált lazaccal: pikáns, savanykás-csípős fogás, a csípősség kissé túlzott. Van még sok friss koriander, lime, és két fellejthető édesség (a panna cotta túl kemény, a kókuszos piskóta többet vállal az édes-sós ízek játékával, de ez sem hagy mély nyomokat).
Már a soft opening is nagyon olajozottan megy, teljesen egyben van a hely, a személyzet, és ami a legfontosabb, a konyha is. Látszik, hogy volt valami koncepció a fejekben, amikor kitalálták a menüsort, a koncepcióhoz ötletek, mindezekhez pedig kellő szakértelem ahhoz, hogy gasztronómiailag érdekes helyet csináljanak.
A belső tér hangulatos, és nem túl nagy (ennek megfelelően kifejezetten ajánlott foglalni: hétköznap este hatos véletlenszerű beesésünk már csak egy ablak melletti pulthoz volt elég, persze ehhez vegyük hozzá a nyitással járó harminc százalékos kedvezmény okozta vonzerőt is). A személyzet profi, pörgős és szakszerű. A figyelem nem lankad, a fogásokból naprakészek, az uborkás víz folyamatosan érkezik az ürülő poharakba.
Az Urban Tigert jól csinálják.