Menü
Kórházlátogatást általában nem javasolunk, a kórházi gasztronómiáról sem írtunk még ajánlást – de most mégis. Nagyon is!
Tovább olvasokHa igazi kultúrsokkra vágyunk a szó legjobb értelmében, Tokióba érdemes repjegyet venni. De mitől lehet izgalmas egysaroknyi TOKIO a Széchenyi tér sarkán, a Lánchíd és a Bazilika között? Talán pont attól, hogy épp olyan kozmopolita, mint a japán főváros bizonyos helyei, ahová a külföldiek is járnak, és megvan benne az a sajátosan extravagáns, modern stílus, ami a Ginza negyed menő bárjaira emlékeztet.
Tovább olvasokIgazi win-win szituációnak ígérkezik: a Laurelben rendkívül kedvezményes áron várják a vendéglátásban tanuló diákokat a 6 fogásos degusztációs “nagymenüvel” – ezzel a gesztussal közelebb lépve és ismeretséget kötve a jövőbeli szakmabeliekkel.
Tovább olvasokVidéki levegő, lankás dombok, csupa zöld minden. Kapirgáló tyúkok. Egy pár és a kutyájuk. Barátok, gereblye, szénaillat. Mintha a “Városi puhányok, költözzetek tanyára!” című propagandafilm kockáit látnánk. Mikor Budapestről vidékre (nem, nem vidékre, hanem NAGYON vidékre) költöztünk, ilyeneket képzeltünk – és ezeket voltak képesek mondani a barátaink…
Tovább olvasokMár az óvodában belénk lett ültetve: Márton napján libát kell enni (bár nem értettük, miért), aztán később azt is megtudhattuk, hogy ilyenkor újbort kell kóstolni. A libázás legendája és kötelezettsége legalább olyan erővel épült be a novemberi tennivalók sorába, mint a húsvéti sonkázás vagy a karácsonyi töltött káposztázás imperatívusza. A kötelező dolgokat sosem szerettem, hagyományokból fakadó örökséget azonban mindig szerettem átgondolni, és akár átalakítva, új pályára állítani.
Tovább olvasok