A Staten Island-i étterem tulajdonosa ugyanis nem tapasztalt szakácsokat alkalmaz, hanem nagymamákat a világ minden tájáról. Jody Scaravella tulajdonos-ötletgazda a kezdettől fogva a nagymamákra épített, és az étterem immáron több, mint 11 éve működik sikerrel.
Eleinte csakis olasz nagyikat alkalmazott, hiszen fontosnak tartotta a saját gasztronómiai hagyományai ápolását, később azonban Argentínából, Algériából, Szíriából, a Dominikai Köztársaságból, Lengyelországból, Libériából, Nigériából és ázsiai országokból is érkeztek az idősebb hölgyek főzni.
A konyhába szerte a világból, és persze a kulturális olvasztótégelynek számító New Yorkból is érkeznek a nagymamák, és még egy nagypapa is befért a koncepcióba. Giuseppe Freya állandó dolgozó az étteremben; a kalábriai szakács dagasztja-nyújtja a tésztát.
“Az olasz nagymamáknak alaptermészete, hogy mindnyájan azt hiszik magukról, hogy ők a főnökök a konyhában
– mesélte a tulajdonos. – Otthon ugyanis valóban ez a helyzet, családi körben ők viselik a nadrágot. Sokszor nem értik, mit keresnek a konyhánkon mások is, és ebből sok nagyon vicces helyzet adódik nálunk. Rendszeresen telefonálnak hozzánk egyébként Ausztráliából, Angliából és Olaszországból, hogy időben foglalhassanak asztalt. Ez mindig lenyűgöz. De az is jó érzés, amikor Manhattanből jönnek, hiszen New Yorkban minden sarkon van egy jó étterem, mégis átjönnek hozzánk hajóval. Az otthon ízeit akarják érezni, a nagymama főztjét… talán mert a saját nagyijuk már nem él. Nálunk esténként rendszeres a tapsvihar."