Ázsiai és hazai ízek harmóniája a „Vadkeleten” – ilyen volt, ilyen lett a miskolci A Leves és Borsod Burger

Hogy kerül egy helyre a ramen és a hamburger? Nincs benne semmi trükk, a tulajdonosok gazdasági megfontolásból vonták össze a két külön helyen működő üzletüket, és így nyitott meg tavaly Miskolc belvárosában, a főutcán 210 négyzetméteren az étterem. Bárczi Tamással, az egyik tulajdonossal, kreatív séffel beszélgettünk. Tamás 20 éve dolgozik a szakmában, mostani társa, Korbély Márkó szakácsként kezdte, majd üzlettárs és head séf lett, valamint sous séfként dolgozik az étteremben Papp Máté is. 

Hogyan indult a vállalkozás, és hol tart most?

2013-ban nyitottuk meg a levesezőnket. Papírpohárban adtuk a levest, ezt a kínálatot egészítettük ki szendvicsekkel, és ahogy nőtt a vendégkörünk, úgy bővítettük az üzletet. Tavaly már mindent kinőttünk, és beköltöztünk Miskolc főutcáján egy 210 négyzetméteres üzlethelyiségbe, ahol most már 60-70 embert le tudunk ültetni. 

A burger hogyan érkezett a leves mellé?

A burgerezőt 6 éve nyitottuk, nem csak Miskolcon, hanem Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban és egy Miskolc közeli településen, Arnóton. A pandémia miatti bizonytalanság lett az oka, hogy összevontuk a két miskolci üzletet, így lettük A Leves és Borsod Burger. A többi helységben ugyanúgy megmaradtak az egységek, és van egy food truckunk is, amellyel járjuk az országot. A Covid óta a kiszállítást sem tudtuk elengedni, mert óriási kereslet van rá azóta is. Alkalmazkodunk az igényekhez, mert bár véleményünk szerint a házhozszállítás nagyon nehezen egyeztethető össze a minőségi vendéglátással, mi ebben is igyekszünk magas színvonalat nyújtani. 

Manapság mi vonzza jobban a vendégeket: a leves vagy a burger?

Ez napszaktól is függ. A reggelink az egyik legerősebb, és nagyon büszke vagyok arra is, hogy a városban étteremként mi kínáltunk elsőként reggelit. Ebédre különböző menüink vannak, ez is nagyon erős. Az esték gyengébbek voltak, de mióta a burgerekkel erősítettük a kínálatot, ennek a napszaknak a forgalmára sem panaszkodhatok. 

Mi a közönség kedvence?

A kacsa ramenünk kezdetek óta fent van az étlapon, ezt nem tudjuk, de nem is szeretnénk levenni, nagyon sokan más városokból is emiatt járnak hozzánk. Nagyon szeretjük az ázsiai ízeket, ezen a vonalon igyekeztünk elmélyülni, fejlődni. De a napi menünkbe bevittük a hagyományos ízvilágot is, mert tudjuk, hogy erre is van igény. Itt választható húsos és vegetáriánus opció is, hiszen mi is szeretünk néha könnyedebb fogásokat kóstolni. Egyáltalán, olyan ételeket próbálunk meg kitalálni és megalkotni, amelyeket mi is szívesen megennénk. Az étlap hetente változik, a napi menünk pedig négy levesből és két főételből áll (ezt meglepetésnek nevezzük), ami naponta cserélődik. Ezeken kívül vannak táblás ajánlataink: a klasszikusokat igyekszünk a mi felfogásunkban bemutatni. 

Mennyire nyitott erre a közönség?

Érezni a változást, de sajnos még mindig nagy az anyagi különbség a keleti és a nyugati régió között. Érezni, hogy hónap eleje vagy vége van. A gazdasági válság miatt nekünk is csökkent a forgalmunk. Ezzel párhuzamosan viszont céges rendezvényekre sokan választanak minket, így balanszban tudunk lenni. Ami az ízlést illeti, sajnos még mindig azt látom, hogy a helyiek nagy részének az a legfontosabb, hogy rántott húst vagy más hagyományosabb ételt ehessen. Ezzel nem lenne baj, ha mellé szélesítenék a látókörüket, és kipróbálnának kicsit könnyedebb, izgalmasabb, változatosabb fogásokat is. Én is örülök, ha nem folyton nehéz ételekkel kell terhelnem a gyomrom. 

Hogyan hangolják hozzá az aktuális szezonhoz az ételeket?

Figyelünk a szezonalitásra, hiszen nem csak gazdaságosabb szezonális zöldségekből dolgozni, de ilyenkor mutatják legszebb arcukat, és a legízletesebbek is.

Honnan szerzik be az alapanyagokat?

Édesapám segít a zöldségek beszerzésében, a húsokat egy megyei vágóhídról hozzuk, és a környéken van egy szuper tejes beszállítónk is. 

Hogy látja a környék gasztronómiai fejlődését?

Jó irányba haladunk, ezt a környék Michelin által ajánlott éttermei is mutatják. Idén tavasszal Bükki Kör néven ezért is fogtak össze a vendéglátósok, borászok, szállodások, rendezvényszervezők utazási irodával, hogy megmutassuk, mennyi lehetőség rejlik ebben a térségben mind gasztronómiai, mind turisztikai szempontból. 

Vagyis ez a vállalkozás sem csak saját magáért vállal felelősséget, hanem a többiekért, a vidékért is. Vajon milyen lesz a következő tíz év?

A tíz évvel ezelőtti induláshoz képest kicsit megkomolyodtunk (nevet). Amellett, hogy nem akartunk soha senkinek sem megfelelni, csak azt csináljuk, amit szeretnénk, természetesen tiszteljük a vendéget. Igyekszünk jól érezni magunkat bőrünkben, ami, reméljük, hogy átragad a vendégekre is, és velünk örülnek. Jóízűen főzünk, várjuk a pozitív visszajelzéseket. A vendégkörünk a 25-45 év közötti korosztály, akik velünk idősödtek, fejlődtek. Ha pedig a gazdasági helyzet is normalizálódna, az egy újabb örömfaktor lenne. Már sok nehéz időszakot megéltünk, így nem izgulunk. Eddig is sikerült túlélnünk, most is bizakodóak vagyunk. 

Tovább olvasok:

A tejföl és a baráti társaság élteti a szentendrei éttermet, amely sosem lesz turistacsapda

A Teyfölben menzás és kifőzdében kapható fogásokat ehetünk, de ne csodálkozzunk, ha egyikre sem ismerünk rá, se kinézetben, se textúrában, az ízről már nem is beszélve.

Dining Guide