Keressük a szavakat a Villa Bagatelle kapcsán, és nem azért, mintha nem jönnének maguktól. Elegendő akár csak egy kávézás erejéig üldögélni a villában, és egymás jönnek a jelzők és metaforák: ékszerdoboz, babaház, hercegnő, otthonosság, romantikus, vendégmarasztaló... 2010-es megnyitásuk óta azonban mindezt annyian és annyiszor leírták már, hogy ezt a sort nem duzzasztanánk tovább. Inkább azt kutatjuk, mi lehet a titka annak, hogy tíz év alatt sem fáradt el a Villa Bagatelle-brand. Sőt.
Kerek tízéves működésük után felfedezni-leleplezni nem fogjuk Villa Bagatelle-t, hiszen ez idő alatt törzshely lett Budán. És ezt nem valamiféle céltalan sznobizmusból emeljük ki: azt a budai stílust képviseli, ami nem merül ki a helyrajzi számban. Hasonlóan szép, századelős villák Pestet tarkítják, reggelizni-ebédelni is tudunk a Duna túloldalán.
A tulajdonosok, Wirtz Ágnes és Albrecht magyar és német származású házaspár, akik Magyarországot választották otthon gyanánt. Mindenféle fennköltség nélkül kijelenthetjük, hogy munkájuk és jelenlétük hozzátesz a kultúránkhoz, egy olyan pékséget, reggelizőt és éttermet hoztak ugyanis létre, ami természetes eleganciával kerüli mindazt, ami a hazai vendéglátás krónikus betegsége: nem érződik itt a gyors meggazdagodás motivációja, a csaló állításokat tartalmazó étlap, és a jól hangzó-szépen fotozótt ételek helyett sem kerülnek csalódást okozó tányérok az asztalokra. Nem a negatívság szól belőlünk, hanem a tapasztalat, épp ezért is okozza kellemes meglepetések sorát egy Villa Bagatelle-látogatás.
A reggeliző-étterem látszólag él és virul. Beszélgetésktől morajlóan, mindennemű harsányság nélkül, tapintatos odafigyeléssel sürgő felszolgálókkal. Persze az év végi számtan idején itt is borítékolható a komoly mínusz, de vendég oldalról nem tapasztaltuk azt az ürességet, pangást, ami most számtalan éttermet jellemez a fővárosban.
A villa a vendéglátás márciusi befagyásakor két hónapra bezárt, csak a földszinti Brótpékség üzemelt tovább. A törzsvendégeket kiszolgálták elvitelre, de ezen időszakban, a karanténhoz testhez álló módon inkább a pékség működtetésére és a jótékonyságra fókuszáltak. A budapesti Bolyai Gyermekotthoni Központ öt gyerekotthona lakóinak főztek, és várták a jobb időket.
A pékség és étterem mögött valójában óriási személyzet áll, összesen mintegy 70 fő. Kicsit is elmerülve a kínálatban nem fogunk csodálkozni ezen: frissen, saját műhelyben készül a kenyerek és pékáruk sora. A nagy reggelizőhelyektől megszokott formula, hogy a cukrászsüteményeket külső partnertől szállítják be, azaz rábízzák egy profira. Profizmusból itt sincs hiány, azonban a süteményeik is saját készítésűek, ezek az étteremben, a pékségben, valamint a MOM Parkban működő Bagatelliniben is kaphatók.
A jótékonyság pedig nem csak a karanténidőszak alatt került előtérbe. A Bagatelle egyik tulajdonosa, Wirtz Ágnes hozta létre a Világszép Alapítványt, amely gondozásban felnövő gyerekekkel foglalkozik, segítik őket az integrálódásban – és úgy egyáltalán, olyan élményekbe, programokba vonják be őket, amely a családban élő gyermekek számára teljesen természetesek. A Villa Bagatelle egy új, még gyerekcipőben járó törekvése, hogy felnőttként alkalmaznak is volt állami gondozott fiatalokat, a családi vállalkozásként működő étterem és pékség mögötti értékrend tehát anélkül kiviláglik, hogy különösebben hangsúlyosan kommunikálnák mindezt magukról.
De vissza a villába. Mindig árulkodó egy étlap. Ha csak oda van biggyesztve egy-egy étel vagy alapanyag mellé az öko vagy bio jelző, és tucatnyi más jel árulkodik arról, hogy átlagos tömegtermékekből dolgozik a konyha – egészen bátran kételkedhetünk (legfeljebb kellemesen csalódunk). Vannak azután azok a helyek, ahol a felkészült személyzet részletesen bemutatja az ételeket, és néhány közvetlen, kedves sor kíséretében tájékoztat az étlap arról, hogy a kenyér milyen lisztekből készül; hogy a sonka nem gépsonkát és társait, hanem Serrano-t takar; hogy a tojást kapirgálós tyúk adja; a friss kalácsot és rozskenyeret pedig a szemünk előtt hozzák fel az alsóbb emeletről.
A konyha élén Nagy Tamás áll, a séf magabiztos kézzel készíti a brunch-klasszikusokat (Villa Bagatelle-módra) és az olyan komfortételeket, mint a Cordon Bleu (minőségi sajttal, Serrano-sonkával), vagy a régi étlapról visszatapsolt kedvenceket, mint a szűzpecsenyéből, többféle hagymával készített brassói. A Csák László pékmester vezette Brótpékség önmagában megér egy látogatást, a csokis csigatorony pedig a kakaóscsiga-rajongók térképére is fel fog kerülni.
A Villa Bagatelle kapcsán él egy sztereotípia az elegáns, úri környezet vélt vagy valós elvárásairól. Szembemennénk a tézissel: otthonos, meleg elegancia ez, ami visszavár.
Közönségkedvenc ételek: Csokis csigatorony, Eggs Bagatelle, Lazacos reggeli, Cordon Bleu Serrano-sonkával barnavajas burgonyapürével, Brassói sertésszűz, Túrógombóc, Opera framboise, Villa Bagatelle-szelet
Árak: reggelik 390-3990 Ft, levesek 1390-1490, saláták 1690-2690 Ft, főételek 1990-4990 Ft, desszertek 690-1490 Ft
Villa Bagatelle
Cím: Budapest XII. kerület, Németvölgyi út 17.
Nyitavtartás: H-P 08:00-19:00, Sz-V 08:00-17:00
Az étterem weboldala
Az étterem Facebook-oldala
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.