Húsvétkor az ünnepi asztalokat hagyományosan fonott kalács és festett tojás ékesíti. Az utóbbinak díszítése tájegységtől, rászánt időtől és kézügyességtől függően a klasszikus piros, a hagymahéjas-viráglenyomatos, az írókázott, patkolt és hímes tengelyen változhat, de a tojás és kalács kettőssége állandónak és hagyományosnak mondható.
E két étel nem csak nálunk, hanem világszerte sok helyen kerül az ünnepi asztalra, ám néha egészen meglepő fűszerekkel kombinálva, szokatlan módszerekkel elkészítve és van, ahol egészen más a húsvéti asztal főszereplője. Most következő listánkon hat különböző ország hagyományosan húsvéti ételeit soroljuk fel, bemutatva, hogy a tojás-péksütemény kombinációt milyen sokféleképpen értelmezi újra a közös gyökerű, de mindenhol sajátosan egyedivé vált húsvéti hagyomány.
Spanyolország
A Pireneusi-félsziget legnagyobb országában a nagyhét kezdetével a péksütemények veszik át az uralmat. A Semana Santa idején kenyerek, édes sütemények és desszertek tűnnek fel a spanyol pékségek polcain. Az egyik legnépszerűbb, a torrijas gyakorlatilag egy édesen fűszerezett bundáskenyér. Ez az étel is a kissé szikkadtabb kenyérből az igazi, a szeletek pedig egy egész éjszakán keresztül tejben, esetleg édes fehérborban áznak, hogy aztán másnap tojásba forgatva, olívaolajon süssék ki őket. A torrijas tetejét fahéjas cukorral szórják meg, Katalóniában pedig hagyományosan húsvéthétfő reggelén is ezt szolgálják fel.
Torrijas
Egy másik, hagyományosan húsvéti, spanyol péksütemény a rosquillas de Semana Santa. Ez az olajban sült sütemény kissé a fánkra emlékeztet, de a tésztája jóval sűrűbb annál, hiszen élesztő nélkül készül. A rosquillas tetejét különböző édes cukormázak díszíthetik, de a fahéjas cukorral megszórás ebben az esteben is jól beválik. A rosquillas de Semana Santa a spanyol piacok fánksütő kocsijaiból, frissen főzött kávéval az igazi.
Rosquillas de Semana Santa
A gazdagon díszített péksütemények húsvéti fogyasztása a böjtöt lezáró, megújulást, újjászületést elhozó tavasz eljövetelét is szimbolizálja. A gazdag díszítés pedig sehol máshol nem olyan fontos, mint a mona de pascua nevű katalán sütemény esetében. Ezt a körforma, kalácsszerű süteményt hagyományosan a keresztszülők adják keresztgyerekeiknek húsvétkor, a mona tetejét pedig színes tojások, csokoládédíszek, tollak, cukorkonfetti is díszítheti. Minél színesebb a húsvétköszöntő kalács, annál jobb. Ennek köszönhető, hogy a nagyhét végén egyes spanyolországi pékségek kirakatai között szabályos verseny zajlik, ki tudja elkészíteni és kirakatba tenni a díszesebb mona de pascua-át.
Mona de pascua
Görögország
Görög vallási ünnep nem múlhat el tsoureki nélkül. Ennek a fűszeres kalácsnak ezerféle, mindenféle ünnephez köthető változata létezik, karácsonykor például az általunk is bemutatott Christopsomo variáció készül. A húsvéti változat neve Lampropsomo. A két kalácsféle íze hasonló, hisz mindkettőben megtalálható a mahleb és a híoszi pisztáciafa gyantája. Azonban különbségek is vannak közöttük, a karácsonyi krisztuskenyér kerek, a tetejét kereszt díszíti, ezzel szemben a húsvéti fonott, sokkal inkább kalácsra emlékeztet a formája. A tetejét gyakran szórják meg vágott mandulával és kardamómmal is. A görög háztartásokban a készülődés és ünneplés nagycsütörtökön kezdődik.
Lampropsomo
Az első lépés a tojásfestés, a leghagyományosabb és leggyakoribb színnel, a pirossal. Ez a tradíció értelmében Krisztus vérét szimbolizálja, és a piros tojásokat gyakran teszik az elkészült Lampropsomo tetejére díszítésül, de egy húsvétkor szokásos, tojástörő játék, a tsougrisma is ezek segítségével zajlik. (A játék során a családtagok úgy próbálják megtörni a többiek tojásának héját, hogy a sajátjuk ép marad.)
Koulourakia
Egy másik, jellegzetesen görög húsvéti fogás a koulourakia, melynek nem csak az elnevezése, de a formája is kacskaringós. A vajjal készülő kekszeket fonott, esetleg spirális, a jón oszlopok fejezetére emlékeztető formában, szezámmaggal megszórva vaníliával ízesítve készítik és a rendszerint a nagyszabású húsvéti lakomák záródesszertjeként kínálják.
Olaszország
Külön cikkben mutattuk be az olaszok galambformájú, húsvéti süteményét, a colomba di Pasquá-t. A Noénak olajágat hozó madarat formázó édesség azonban nem az egyetlen, amivel az olaszok a húsvétot várják. Ha sok lenne az édesség, érdemes a pizza di Pasqua felé fordulnunk.
Pizza di Pasqua
Bár pizzáról van szó, ne a megszokott korongformára gondoljunk. A pizza di Pasqua, vagy torta di Pasqua sokkal inkább egy sajttal töltött pite. A hagyományosan kerámiaformában sütött sós sütemény kifejezetten tartalmasnak mondható, ami nem is csoda, a töltelékben pecorinót, parmezánt, találunk és ha ez nem lenne elég, ciauscolo-szalámit, vörösbort és főtt tojást érdemes mellé fogyasztani. A pizza di Pasqua hagyományosan húsvét reggelének az eledele.
Oroszország
Oroszországban máskor és máshogyan ünneplik a húsvétot. A máskor az ortodox egyház időszámításának köszönhető, a máshogy alatt pedig az eddigiektől eltérő hozzávalókból alkotott orosz húsvéti ételt értjük. A pashka ugyanis túróból készül. Fehér színének is jelentése van, Krisztusra, a húsvéti bárányra utal, de a forma sem nélkülözi a jelentést. A pashka hagyományosan egy fából készült „öntőformában” készül, mely csonka gúla alakú. Ez az Ószövetségre és a zsidó nép egyiptomi rabságára tett utalás.
Pashka
A túrót csupa olyan hozzávalóval ízesítik, melynek fogyasztása a böjti időszakban tilos, így kerül bele gazdagságot és bőséget szimbolizáló mazsola, mandula, persze a variációk száma majdnem végtelen. A pashka oldalát gyakran díszítik minták, melyeket a sajttortához hasonló állagú ételbe nyomnak, szerepelhet rajta az ortodox egyház jelképe, a hármas kereszt, de az XB betűk is, melyek a Khristos Voskres (Krisztus feltámadt) szavak görög kezdőbetűi. A pashkának létezik főzött, és nyers változata is és nem csak Oroszországban, hanem az ortodoxiát követő keleti országokban is gyakori húsvéti étel.
Ausztria
Szomszédunk húsvéti asztalát a miénkhez hasonlóan festett tojás, kalács és természetesen sonka is díszíti. A sonkának azonban létezik egy különleges változata is, az Osterschinken im Brotteig. Ez a módszer egy sütőben, kenyértésztában kisütött főtt sonkát takar, ami különösen akkor finom, ha a sonka főzővizéhez egy kevés savanyúkáposzta-levet is tesznek.
Reindling
Az osztrák asztalok desszertkirálya azonban a Reindling, ez a Karintiából származó, kör alakú sütemény. A nehéztésztából formázott sütemény különlegessége, hogy nem kell, hogy feltétlenül édes legyen, hiszen eredetileg a sonka mellé találták ki kísérőül. Napjainkban azonban nagyon népszerű az édes változat, ami kakaóporral, fahéjjal és kevés rummal készül. Ez nem csak fenségesen finom ízt ad a tésztának, de a kakaónak köszönhetően a belsejébe csavaros, dekoratív örvényminta is kerül.
Egyesült Királyság
Anglia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, és a Nemzetközösség számos országában a nagyböjt végét a nagypénteken fogyasztott húsvéti zsemle jelöli. Hot cross buns, azaz keresztmintával ellátott zsemlék ezek, melyeknek eredete a tizennegyedik századig nyúlik vissza. Ebben az esetben is szimbolikus jelentést hordozó ételről van szó. A zsemléket díszítő keresztmotívum jelentése egyértelmű. Azt azonban már kevesen tudják, hogy tészta ízesítéséhez használt fűszerek a korabeli temetkezési szokások balzsamozószereit jelképezik, a később receptbe vett narancshéj pedig a kereszthalál keserűségét szimbolizálja.
Hot cross buns
Külön érdekesség, hogy a zsemle nem csak a húsvéti időszakban fontos. Ennyi vallási szimbolizmussal átszőtt hozzávaló esetében nem csoda, hogy sokan bíztak a zsemle segítő erejében. A hagyomány szerint a nagypénteken készített tésztát kendőbe kötve fel kell akasztani a konyhában, hogy egész évben ott lógva megvédjen a tűzesetektől, de tengerészek is magukkal vitték zsákjaikban, hiszen a hiedelem szerint, amelyik hajón ilyen zsemle van, az sohasem süllyed el.
Forrásunk volt:
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.