Kezdődő pop-up sorozatunkban nagy múltú desszertek történetét járjuk körbe, melyhez minden alkalommal egy budapesti étterem kapcsolódó desszertjét ajánljuk.
A herceg új ruhája palacsintája
A címben a fenséges jelzővel nem csupán a desszert ellenállhatatlan ízére, illetve az édességek között betöltött előkelő szerepére tettünk utalást: egy uralkodóhoz is köze lehet a Crêpe Suzette, valamint a flambírozás megszületésének. A legenda szerint a Monte-Carloban található Café de Paris-ban még a 19. század végén egy fiatal pincérsegéd, Henri Charpentier véletlenül „felgyújtotta” a walesi herceg és asztaltársasága számára készített desszertet, közvetlenül a szervírozás előtt. Mivel nem volt idő újat készíteni úgy döntött, hogy megkóstolja mi született a (bal)szerencsének köszönhetően – majd örömmel konstatálta, hogy egy kifejezetten finom édességet kreált. Ezt a majdani VII. Edward király is megerősítette, így a társaságához tartozó Suzette nevű hölgy tiszteletére kapta a véletlenül flambírozott palacsinta a Crêpe Suzette nevet.
Az imént olvasható történetet maga Henri Charpentier mesélte el életrajzi könyvében, a Life á la Henriben, azonban vannak források, amelyek kételkednek abban, hogy valóban így történt volna a népszerű desszert születése. Ezt egyrészt azért feltételezik, mert sokak szerint Charpentier tizenéves korában még túl tapasztalatlan volt ahhoz, hogy az uralkodói asztalhoz engedjék felszolgálni. Másrészt egy 1950-es interjúban máshogy mesélt a Crêpe Suzette eredetéről: akkor azt nevelőanyjához kötötte, aki különleges alkalmakra készítette el a gyümölcsszószos palacsintát, a likőr hozzáadása az édességekhez pedig már elterjedt volt a séfek körében Párizsban, tehát eszerint a „gyújtogatás” nem is az ő nevéhez volt köthető.
A másik Suzette
Ennél a kettőnél nem állunk meg, hiszen van egy harmadik eredettörténet is, ami legalább olyan izgalmas – ha nem még sokkal izgalmasabb –, mint az utóbbiak. Ebben szintén egy Suzette nevű hölgy – ám ez esetben egy színésznő – a főszereplő, aki a Comédie-Française színházban lépett fel 1897-ben, ahol az általa alakított karakter palacsintát szolgált fel, amit a Marivaux étterem biztosított számukra. A tulajdonostól érkezett az ötlet, miszerint a desszertek flambírozása egyrészt sokkal látványosabb lenne a közönség számára, hiszen szó szerint odavonzza a tekintetet, másrészt pedig tovább melegen is tartaná az ételt a színpadon, azt ugyanis a színészeknek később el is kellett fogyasztani a darabban.
Na de honnan is indult maga a crêpe története?
Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy feltekerve vagy éppen hajtogatva jobb fogyasztani, azonban az biztos, hogy a crêpe, vagy magyarul palacsinta mind a mai napig az egyik legkedveltebb és leggyakrabban előállított desszert éttermekben ls háztartásokban egyaránt.
Na de honnan is indult a története? A crêpe históriája egészen a 13. századig nyúlik vissza, amikor a franciaországi Bretagne-ban egy háziasszony véletlenül híg „kását” csepegtetett a forró, lapos főzőlapra. Akkoriban egyáltalán nem volt divat az ételpazarlás, sőt, mindent elfogyasztottak, még abban az esetben is, ha nem a várakozásoknak megfelelően sikerült. Ezért a - mindent összevetve kétbalkezesnek semmiképp sem nevezhető - szakácsnő megkóstolta, hogy mi sült ki ügyetlenkedéséből, a többi pedig, ahogy mondani szokás, történelem… A crêpe azóta is liszt, tojás, tej és vaj felhasználásával készül forró serpenyőben.
Hogyan készül tehát a Crêpe Suzette?
A palacsinta tésztájához szükség van tojásokra, lisztre, tejre, cukorra, pici sóra, vízre, olajra és természetesen vajra. Eddig a pontig azért joggal mondhatjuk, hogy ez csak egy hétköznapi palacsinta, ám pont ezt követően jön a „varázslat”, aminek a központi eleme a narancs. Ugyanis a vajas-narancsos szószban a citrusféle leve és héja is megjelenik, sőt, még likőr formájában is a desszertbe kerül. Kétségtelen, hogy a szervírozás során történő flambírozás teszi a Crêpe Suzette-et igazán különlegessé mind a látvány, mind pedig íz szempontjából, így nem meglepő, hogy a mai napig az egyik legfenségesebbnek kikiáltott francia desszert.
Crêpe Suzette, ahogy a Bobo Restaurant készíti
„Nagyon szeretjük a hagyományos desszerteket, ezért szeretnénk, hogy vendégeink is megismerjék őket – emellett pedig megtudják, hogy egy régi múltra visszanyúló édesség is igazán nagyszerű tud lenni. A tészta összeállítása során első lépésként barna vajat kell készítenünk. Ehhez a vajat gyorsforralóba tesszük, míg mogyoróbarna lesz, majd pedig leszűrjük és megvárjuk, amíg kihűl. Ez idő alatt kimérjük a többi hozzávalót és elkészítjük a tésztát, majd palacsintát sütünk belőle. A narancs héját felcsíkozzuk, majd a levét leszűrjük és felkockázva vajat adunk hozzá. A porcukrot alacsony hőfokon karamellizáljuk, vigyázva, hogy meg ne égjen” – engedett bepillantást a készítés titkaiba Szabó Zsolt, a Bobo Restaurant séfje, illetve az étterem Pastry Chef-je, Péczeli Dalma .
Forrás: foodandwine.com | tastingtable.com | tatler.com
Fotók: Bobo Restaurant
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.