A svájci születésű Gerbeaud Emil avagy Émile Gerbeaud nem véletlen vonult be a magyar cukrásztörténelem nagy könyvébe: feleségével 1884-ban érkeztek Pestre, majd onnantól kezdve rengeteg újdonsággal szolgált az édességre és luxusra éhes magyar közönségnek. Ekkor ismerhették meg a macskanyelvet, a a francia tesüteményeket és francia vajas krémeket. Két évvel később már csokoládégyárat is épített, ahol elkezdte a bonbonok gyártását.
Az azóta már világhírűvé vált konyakmeggyet 1896-ban a millenniumi kiállítás alkalmával mutatta be. 1919-ben, Gerbeaud halála után özvegye, Ramseyer Eszter vezette a céget, aki a fadobozos bonbonokat, közöttük a konyakmeggyet Európán kívül az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába és távol-keleti országokba is exportálta.
Ez az édesség már abban az időben is a városi polgárság előkelő ajándékai közé tartozott. Eszter egészen 1940-ig, haláláig állt a cég élén.
Az alkoholos desszert gyártása hozzátartozik a Gerbeaud-ház legendájához. A történet szerint Gerbeaud Emil cukrászműhelyében rengeteg tanuló sajátíthatta el a szakma fortélyait, így konyakmeggy és egyéb desszertek készítését is. A diákok nem tétlenkedtek, első napjukat a szortiment végigkóstolásával töltötték, ahol rendszerint a konyakmeggyből fogyott a legtöbb. Egyik kóstoláskor az egy tanoncfiú be is rúgott az édességtől.
Megesett, hogy egy tekintélyes summát öröklő vegyészmérnök özvegyét mérgezett konyakmeggy bonbonnal próbáltak megölni, de szerencsére a történet nem végződött tragédiával, de az eset megért egy újságcikket.
Konyakmeggy, az édes művészet
Amellett, hogy Gerbeaud Emil újító szellemének lenyomata lépten-nyomon felfedezhető a mai cukrásziparban, a kézzel mártott konyakmeggy gyártási technológiáját is a Gerbeaud-on keresztül ismerte meg a magyarországi cukrász szakma. Idén a Gerbeaud-csapat szüretelte le a konyakmeggynek valót. A szüretelés után következnek az előkészítési munkálatok, amikor kézzel kiválogatják és egyenként alaposan megtisztítják a meggyszemeket. A szár eltávolítása után a magozási procedúra következik, majd a gyümölcsöket prémium francia VSOP (Very Superior Old Pale) konyakban áztatják egészen egy évig. Ezután fondantba és magas kakaótartalmú étcsokoládéba mártják a koyakkal teljesen átitatott meggyeket. Ezután már csak egy lépés van hátra, egyenként aranypapírba csomagolni a kész édességeket.
Fotó: Kőrösi Tamás
A konyakmeggy tradicióját és exkluzivitását mind a mai napig őrzik. A vendégek legendás konyakmeggy ízt már nemcsak a 90 és 140 grammos kiszerelésű aranyló bonbonokban, de macaron variációként és konyakmeggy desszertként is megkóstolhatják a Gerbeaud Kávéházban vagy rendelni is lehet a kávéház webshopjából.
Tovább olvasok:
Niszkács Anna: a fine dining és a fenntarthatóság nem oximoron
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.