A kókusztej, mint növényi ital fogyasztása sokkal tartalmasabb érzetet ad, mint több más úgynevezett növényi "tejé". A rizsital vagy akár a zabital is sokkal könnyedebb (persze a kókusztejet is higíthatjuk).
Cserébe viszont meglehetősen magas a kókusztej kalóriatartalma: 100 grammban 200 kcal található.
Mint sok más földi jó, amit jólesik megenni-meginni, úgy ezt is "a hajunkra kenhetjük". A szépségipar egyik univerzális – és valóban működő – alapanyaga: jót tesz a hajnak, hidratálja a bőrt, de például olívaolajjal összekeverve kiváló sminkeltávolító.
A kókusztej hagyományos módon úgy készül, hogy a finomra őrölt kókuszt felfőzik lehetőleg ugyannak a kókusznak a vizével.
Mi pedig, ha nincsen kedvünk vagy lehetőségünk a kókuszdióval bajlódni, akár kókuszpehelyből is készíthetünk kókusztejet! Tapasztalataink szerint kókuszpehelyből vagy kókuszreszelékből (előbbivel még finomabb), kókuszvíz nélkül is remek házi kókusztej készíthető.
A Piña colada eredetileg ugyebár egy Puerto Rico-i ital, amely ma már afféle nemzeti italnak is számít náluk. Az eredeti recept szerint csakis kókusztejből készülhet.
Ha Dél-Kelet-Ázsiában utazgatnánk, és a cendol nevű népszerű street food édességet kínálják, ne riasszon vissza a "kukacszerű" zöld zselés rész benne!
A fagyasztott kókusztejből, rizslisztből, pandon-, vagyis csavarpálma leveléből és cukorszirupból készülő cendolt leggyakrabban pohárban kínálják, és egy nagyon jóleső, hűs édesség. Jáván dawet, Thaiföldön lot chong, Vietnámban bánh lọt néven kóstolhatjuk a helyi variánsokat!
Ha egzotikus, távol-keleti ízvilágra vágyunk, készíthetünk kókusztejes marinádot a húsokhoz, de még jobban illik a halakhoz marináljuk. A marinádban hal- vagy osztrigaszósszal, fokhagymával, olajjal és egzotikus fűszerekkel keverjük el a kókusztejet!
A csípős és fűszeres red currynek is elengedhetetlen alapanyaga a kókusztej.
Indonézia egyik legkedveltebb desszertje a serabi, ami egy palacsintaszerű étel, és kókusztejből, valamint rizslisztből készül. Napjaink glutén- és laktózmentes divatjában talán még fel is fogják kapni nyugaton is a serabit, amely egyiket sem tartalmazza! Ráadásul rendkívül fotogén is, ugyanis egyik hozzávalójának, a pandanlevélnek (a csavarpálma levelének) köszönhetően zöld színű.
Francia-Polinéziában uha'arinak nevezik a kókusztejet. Ha azonban miti ha'arival kínálnak bennünket, jobb, ha tudjuk, hogy egy citromléből, tengervízből és kókuszvízből álló,
vagyis a mi ízlésünknek merőben idegen egyveleget fogunk kapni.
Brazília észek-keleti részén gyakori étel a vatapá, ami ránézésre olyan, mint a jól ismert, kókusztejjel készült indiai vagy thai húsos, halas ételek. A brazilok rákot, kókusztejet, őrölt földimogyorót tesznek bele – akárcsak ázsiai megfelelőikben.
Venezuelában népszerű étel a mojito en coco, ami leggyakrabban halból, és természetesen kókusztejből készül. Vigyázat, nem összekeverendő a koktéllal, amely szinten ugyanilyen néven fut!
Latin-Amerikában is nagyon szeretik a quiche-t, viszont a francia hagyományoknak fittyet hányva kókusztejet használnak hozzá tejszín helyett.
Omlettre vágyunk, de egészségügyi vagy egyéb megfontolásból kerüljük a tejszínt és a tejet? Kókusztejjel is megér egy próbát. Bár érthető módon egy pici kókuszíz ki fog érződni belőle, sokan mégis kedvelik ezt a megoldást.
Minél zsírosabb kókusztejet használunk, annál "tejszínesebb" lesz – nem a zsírcsökkentett verziók ajánlottak hozzá.
A kókusztej ideális alapanyaga a legtöbb vegán fagylaltnak. Laktóz- és tejcukorérzékenyeknek egyaránt jó megoldás lehet. A magas zsírtartalmú kókusztej telt ízt ad a krémfagylaltoknak.