Hirdetés
Hirdetés

Ha zavarnak az étkezési hangok, neurológiai oka lehet

SZERZŐ: Király Márton
2024. április 19.
A szürcsölés, nyelés, csámcsogás és ropogtatás kiváltotta haragreakció létező, sokakat érintő jelenség.
Hirdetés

Ki ne érezte volna a vágyat, hogy odaszóljon az étteremben harsányan falatozó asztalszomszédnak? Ki ne borzadt volna össze hangosan levest szürcsölő vendégek láttán? Hányan érezték már, hogy az immerzív filmélvezetet tökéletesen ellehetetleníti a nézőtérről áradó hangos popcorn-ropogtatás? 

A visszataszító étkezési zajokra adott undor-reakció természetes válasza a szervezetnek. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy a fent nevezett hangok nem csak iszonyt, hanem idegességet, szorongást, esetleg minket magunkat is meglepve egyenesen haragot váltanak ki belőlünk, könnyen lehet, hogy igaz ránk egy egészen frissen felfedezett neurológiai jelenség.

A mizofónia, avagy szelektív hangérzékenység szindróma viszonylag újkeletű fogalom. E neurológiai rendellenesség, melynek tudományos neve szó szerinti fordításban hanggyűlöletet jelent, meglehetősen sokakat érint. Az állapotról viszonylag még keveset tudni, viszont egyre több kutatás foglalkozik az életet ugyan lehetetlenné nem tévő, de jelentősen megnehezítő jelenséggel.

Egy, a Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent, a The Guardian által is szemlézett értekezés szerint az ebben az állapotban szenvedők annyira idegenkednek egyes mindennapi hangoktól (amelyeket mások talán észre sem vesznek), hogy önkéntelen negatív reakciók egész sorát tapasztalhatják, mely reakciók skálája a dühtől a szorongásig terjed.

A legzavaróbb mindennapi hangok listáján pedig első helyen állnak a jól hallható étkezéssel együtt járó zajok.  

A Newcastle-i Egyetem kutatói felfedezték, hogy a mizofóniában szenvedő emberek neurológiai szempontból alapvetően másképp vannak bekötve. Erősebb a kapcsolat a hangokat feldolgozó agyrész és a száj- és torokizmok mozgását kezelő agyrész között.

A mizofóniával élők szenvedéseit bizonyos triggerhangok hívhatják elő. Az aktiválózajok között, ahogyan már említettük, ott van a csámcsogás, a szürcsölés, de vannak, akiket a csoszogás, a papírzörgetés, a harákolás zavar. Az állapot súlyosságától függ, hogy milyen erős a reakció. Ezen a ponton fontos leszögezni, hogy itt nem közel sem egy túlhajszolt ember kimerültségéből fakadó ingerültségéről van szó.

A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) segítségével végzett vizsgálatok kimutatták, hogy vannak hangok, zajok, sőt szavak, amiket a mizofóniával élők agya egyszerűen ki nem állhat, nem képes elviselni – és ez negatív érzésekkel, ingerültséggel, akár dühkitörésekkel járó válaszreakciókban nyilvánulhat meg.

A szenvedők számára jó hír, hogy az állapot enyhíthető, a rossz hírt inkább a kezelés módja jelentheti. Gyakorlással, edzéssel a tükörneuron-rendszer „átképezhető”, így meg lehet szakítani a kapcsolatot a különösen kellemetlen hangok és az eltúlzott reakciók között.

A feladat tehát nem könnyű, de szerencsére az élet számos lehetőséget nyújt az átképzésre. Nem javasoljuk senkinek, hogy aktívan keresse a modortalanul étkezők társaságát (hiszen keresetlenül is akad elég éppen ilyen élmény), elég, ha olyan egységeket keres fel az érintett, ahol az étkezéssel járó zajok nem csak rendszeresek, de el is várják őket.

A keleti konyha autentikus egységei sokkal izgalmasabb képzési helyszínül szolgálnak. Sokak által ismert tény, hogy a japán ramen elfogyasztásához a szürcsölés hozzátartozik. Ez egyébként nem csak felesleges hagyomány, hiszen a tésztával együtt beszívott levegő egyben le is hűti, fogyaszthatóvá teszi az ételt. Nem uralkodik síri csend az osztrigafarmokat övező tengerparti piacokon sem, ahol a lehető legfrissebb formában kínálják a tenger gyümölcseinek egyik legfinomabbikát, így ez is remek helyszín a gyakorláshoz.

A hivatalos, szakmai borkóstolókon, borbíráló eseményeken szintén gyakori a szürcsölés. Amikor egy sommelier bort kóstol, gyakran levegőt is szív be a száján keresztül, hogy így felszabadítsa a borban rejtőzködő aromákat. Amikor egy teremben egyszere több borkóstoló vendég is űzi ezt a gyakorlatot, a hatás még a mizofónia nélkül élőket is meglepheti.

(És akkor a professzionális kóstolókhoz szintén hozzátartozó köpésről és az ezzel járó zajokról nem is beszéltünk…) Ismét egy alkalom, ahol megedzhetjük tükörneuronjainkat, sőt, egy borélvezetet jelentősen növelő módszert is elsajátíthatunk!

Forrás: finedininglovers.com | theguardian.com

Tovább olvasok:

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram