Két héttel ezelőtt azzal a finoman szólva is döbbenetes hírrel szolgálhattunk, miszerint az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma felfüggesztette azt a programot, amely az országban élő méhkolóniák megfigyelését és adatgyűjtését végezte – jóllehet éppen az USA-ban öltött drámai méreteket a méhek pusztulása.
A probléma közismert, és hogy mennyire érintettek vagyunk benne mi is, jól jelzi, hogy ma már nem "csak" a méztermelők panaszkodnak évről évre. Idén tavasszal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kezdett átfogó vizsgálatba, ami a méhpopuláció 2018 nyári tömeges pusztulását vizsgálta. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét az MTI közleményéből idézve: "a nem mézelő, beporzást végző méhek száma világszerte megtizedelődött. A beporzás 99 százalékát ma már a méhészek által tartott mézelő méhek végzik."
"Az elnök szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a külön-külön méhekre nem veszélyes vegyszerek, anyagok egymással kémiai reakcióba lépve pusztító hatással vannak a méhekre."
2018-ban az Európai Bizottság is foglalkozott a jelenséggel, és míg folyik a növényvédő szerek használatának további szabályozása, addig is a hollandiai Utrecht városa így reagált a problémára. A városban 316 buszmegállót alakítottak át "méhmegállóvá" is.
Hollandiában 358 méhfajtát tartanak számon, amelyeknek mintegy a fele ma már veszélyeztettnek számít. Az átalakított buszmegállók tetejére füvet és vadvirágokat telepítettek, a méhek beporzó munkáját elősegítve.
Az innovatív megoldás okosabb, mint elsőre gondolnánk: gyűjti az esővizet is, a növények felfogják a városi közlekedés okozta port, a növények pedig hozzájárulnak a hőségben a város levegőjének hűtéséhez is. A buszmegállókban szélmalmok termelte energiával táplált, energiatakarékos LED-lámpák világítanak.
Olvasta már korábbi cikkünket a témában?
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.