Zuhanás és szárnyalás, történelmi szüretek, rekordeladások és alkalmazkodás - Champagne elmúlt éveinek hullámvasútjáról korábban a Dining Guide is beszámolt. Most, évekkel a Covid okozta buborékláz után, a globális szállítólánc akadozásából fakadó palackhiányon is túl újra felkerestük Európa egyik legizgalmasabb borvidékét, hogy aktualitásokról, kihívásokról, alkalmazkodásról és ráncfelvarrásról beszélgessünk. A beszélgetéshez pedig keresve sem találhattunk volna jobb partnert Philippe Antony-nál.
A francia szakember két világhírű, nagymúltú ház, a Champagne Gosset és a Cognac Frapin regionális exportjáért felel, így hiteles képet festhet e borvidékek aktuális sikereiről, kihívásairól. Mind a Gosset Ház, mind pedig a Frapin-család évszázadok óta jelenlévő, meghatározó szereplői a Fine Wine és a Fine Spirit világának. A pezsgőház egyedülálló, tizenhat generáción át tartó történetében, melyről egy korábbi cikkünkben meséltünk – egészen új fejezet kezdődött, amikor a Frapin család megvásárolta a birtokot. A két Ház azóta közös úton járva látja el luxustermékekkel szó szerint évszázadok óta gyarapodó rajongótáborát.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Philippe Antony-t először a Fine Wine és Fine Spirit világát meghatározó legizgalmasabb trendekről kérdeztük.
„Mindkét általam képviselt márkáról elmondható, hogy a legmagasabb minőséggel foglalkozó piacon értékesíti a termékeit. Ez a piacnak egy különleges, mainstream felett álló szelete, és ezt a részt vizsgálva elmondható, hogy a legérdekesebb, legjellemzőbb aktualitás, ami mind Champagne, mind pedig Cognac esetében érvényes, az a hitelesség felértékelődése” – kezdte. „Az autentikusság, a termék mögött álló történet fontosabb, mint valaha. Ez az, amit az egyre tudatosabbá váló vásárlók keresnek, a marketing, a csomagolás önmagában már kevés. Többet akarunk tudni arról, amit kóstolunk, ismerni akarjuk az üzenetét és történetét az italnak.”
Philippe Antony elmondása szerint lezárult már az a kor, amikor egy csillagászati árcímke önmagában elegendő volt egy luxustermék, borkülönlegesség igazolására, kevés a vásárlók meggyőzéséhez. A történetmesélésre, filozófiára, megismerésre való igény azonban egyenesen arányosan növekszik a luxustermékek iránti szárnyaló kereslettel.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Ahogyan arról már számos borszakértő a Dining Guide-nak is beszámolt, a koronavírus új fejezetet nyitott a borkereskedelem történetében. A korábban szépen lassan növekvő Fine Wine-igény a vírus kitörésekor egy pillanatra megtorpanni látszott, de utána olyan robbanásszerű növekedést mutatott be, mely a mai napig folyamatosan tart.
„ A közelmúlt eseményeinek megvannak a piacra gyakorolt hatásai. A globális ellátóláncok akadozása miatt csomagolóanyaghoz, palackokhoz sokkal nehezebb hozzájutni, miközben a kereslet folyamatosan növekszik. A tavalyi évben megdőltek az eladási rekordok. Nem gondolom, hogy a következő időszakban újabb történelmi számok születnek majd, hiszen a piac kezd normalizálódni, a növekedés lassul ugyan, ám még mindig folyamatos. Ahhoz pedig, hogy ez a jövőben is folytatódjon meg kell hoznunk néhány fontos döntést”- pendíti meg a fenntarthatóság kérdéskörét.
A Cognac Frapin és a Champagne Gosset kereskedelmi taktikáját külön-külön mutatta be Philippe Antony, a közös megoldás azonban ismét egy már említett hívószóban rejlik: hitelesség.
Fotó: facebook.com / Cognac Frapin
„A Gosset esetében először is az érlelésről kell beszélnünk. A palackjaink átlagosan négy-öt éven keresztül érlelődnek a palackban. Amikor a kereslet növekedésnek indult, döntést kellett hoznunk. Megtehettük volna, hogy az érlelési időt lerövidítve több palackot adunk el, de nem tettük. Úgy döntöttünk, hogy az állandó minőség többet ér a pillanatnyi haszonnál. Nem adunk el több palackot, annál, amennyit tudunk, mert az a minőség romlásával, a Ház hírnevének csorbításával lenne egyenlő, és ahogyan már említettem, a hitelesség a legfontosabb tényező egy hozzánk hasonló brand esetében. Ez a gyakorlatban nem mindig volt könnyű, hiszen nem jutott minden polcra Gosset champagne, de hosszú távon néha áldozatot kell hozni, és a minőségből nem szabad engedni.”
Tizenhat generáció minőségre törekvő munkáját nem teheti semmissé még egy világjárvány sem. A polcokról hiányzó pezsgőspalackok mögött nem készlethiány, hanem tudatos, hitelességóvó döntés áll, de a Cognac Frapin esetében kicsit más a helyzet.
„A Cognac Frapin helyzete különleges, hiszen a régióban egyedülálló módon csak a saját birtokunkról, a saját 240 hektárunkon szedett szőlőből készítjük a párlatot. Sem a szőlőből, sem pedig a párlatból nem adunk el, minden szőlőt felhasználunk, és minden párlatot megőrzünk. Az évek során a Cognac Frapin hatalmas reserve-készletet halmozott fel, hiszen a saját ültetvények minden párlata hosszú évekre visszamenőleg a rendelkezésünkre állt, hogy a megnövekedett piaci igényeket kielégíthessük velük. Egy átlagos konyakháznak körülbelül négy évre elegendő felhalmozott készlete szokott lenni. A Frapin esetében ez a duplája.”
Fotó: facebook.com / Cognac Frapin
A járvány és a piacnövekedés azonban csak néhány azok közül a kihívások közül, melyek a nemes Házak által előállított italokat fenyegetik. Míg a champagne (és általában a buborék) talán sohasem volt még ilyen népszerű, a konyak esetében ez már kevésbé mondható el. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy a régivágásúnak bélyegzett italok iránt a kereslet folyamatosan csökken. Kevesebb fogy édes borokból, erősített borokból, és a konyak is megkapta a maga kategóriáját, bekerült az old school, idejétmúlt fiókba. Philippe Antony szerint is elkerülhetetlen a ráncfelvarrás, ez azonban nem jelenti azt, hogy el kellene felejteni, hogy miről is szól a konyak valójában.
„Egyrészről a konyakra az utóbbi évben valóban ráégett ez a kissé régies kép. Én úgy gondolom, hogy a konyaknak igenis van jövője, ehhez pedig nem kell újra feltalálni azt. Egyszerűen meg kell találnunk a módját, hogy a terméket a jelenhez kapcsoljuk. Ennek a kulcsát pedig ismét csak a történetmesélésben látom. Egy jó párlat élvezetére időt szánni, a történetét megismerni olyan univerzális értékek, amik sohasem mennek ki a divatból. Vissza kell hoznunk őket a köztudatba. Ezt pedig a legegyszerűbben úgy tudjuk megtenni, ha elmeséljük a történetünket. Meg kell erősítenünk a jelenlétünket Franciaországban is. Amikor magyar éttermekben járok, mindig örömmel látom, ha a magyar borok kiemelt helyet foglalnak el az itallapon.
Büszkének kell lennünk a regionális termékeinkre, újra meg kell ismernünk őket, hiszen sokszor nem is tudjuk, mekkora kincsek birtokában vagyunk.”
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Nem titok, hogy a klímaváltozásnak köszönhetően a klasszikus borvidékek, bortermő területek hatalmas változás előtt állnak. A bortermelésre alkalmas területek felső határa egyre északabbra tolódik, a kiszámíthatatlan évszakok pedig különösen nehézzé teszik a champagne és konyak készítéséhez felhasznált szőlőfajták termesztését. A két régió kommunikációjában rendre konganak a vészharangok, Philippe Antony mégis bizakodó a jövőt illetően.
„Alkalmazkodni fogunk, ahogyan eddig is mindig alkalmazkodtunk. A klímaváltozás összetett kihívás-csomag, de megvannak az eszközeink, amivel reagálni tudunk. Az elmúlt évek, évtizedek alatt számos kísérlet zajlott, hogy a Champagne Gosset-ra jellemző frissességet, üdeséget az egyre melegebb nyarak dacára, érettebb szőlők ellenére is meg tudjuk őrizni. Nagy hangsúlyt fektettünk a klónszelekcióra és a terroir-választásra. Ennek pedig meg is látszik az eredménye, hiszen ahogyan a tudásunk egyre jobban felhalmozódik, ahogyan megértjük az ültetvényeink működését, úgy növekszik a pezsgők minősége is. Ha összehasonlítunk egy ötven évvel ezelőtt készült champagne-t és egy modern változatot, érezhető a folyamatos javulás, és ugyanez elmondható a konyakról is. Ehhez viszont az kellett, hogy változtassunk, folyamatosan alkalmazkodjunk, ennek a kulcsa pedig a kutatás és a technológia. Tíz évvel ezelőtt a champagne-i chardonnay nagy részét Côte des Blancs-ból szüreteltük. Mára ezek a dűlők túlságosan kietettek a melegnek, hiszen déli fekvésükkel sokkal tovább éri őket a nap, aromáik is túlérettek. Változtatni kellett, és ma már a chardonnay nagy része Montaigne de Reims legjobb részéről érkezik. Összetett kérdés a klímaváltozás, de szerencsére többféle válaszunk is van rá. Lehet, hogy néhány év múlva megint újra kell gondolnunk, miben is áll Champagne lényege, de abban, hogy a borvidék alkalmazkodik, a történet folytatódik, egészen biztos vagyok!”
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.