Tizenhárom évvel ezelőtt indítottad el a cégedet, amikor az emberek még amolyan szitokszóként gondoltak a bio vagy a fenntartható kifejezésekre. Te hogyan kezdtél el ezzel a témával foglalkozni?
Vendéglátó közgazdásznak tanultam, és egészen 2010-ig a vendéglátásban dolgoztam. Saját vállalkozásom volt, ami létesítményüzemeltetéssel, illetve rendezvényszervezéssel foglalkozott. Egészen pontosan a Műcsarnok épületének és az Olof Palme Háznak a gazdasági, vendéglátóipari üzemeltetését végezte a cégem, illetve a Showtime cateringjéért négy éven keresztül felelt. Volt lehetőségem a Kapcsolat koncertnek, vagy éppen a Nemzeti Vágtának a VIP cateringjét lebonyolítani, és több esetben külsősként menedzselni az eseményeket. Ott és akkor szembesültem először azzal, hogy a vendéglátóipari tevékenységgel milyen elképesztő környezeti- és hulladéklábnyomot állítunk elő.
Összességében, az évek során ért ez a felismerés, vagy egy konkrét élményhez kapcsolódik?
Ez konkrétan az Ötvenhatosok terén megrendezett Kapcsolat Koncert alkalmával volt, amikor a levonuló tömeg úgy hagyta ott maga után a helyszínt, hogy minden szemetet, amit termeltek, a lábuk alá dobtak. Régen ez volt a divat, teljesen természetes volt, hogyha megittál egy palackos üdítőt vagy egy sört a pohárból, akkor azt eldobtad, mondván, hogy majd valaki úgyis eltakarítja. Ott álltam és azt láttam, hogy a Városligetből, amiből egyébként élek, szemétlerakót csináltam. Persze azóta már a konkrét adatokkal is tisztában vagyok, amelyek egészen elrettentőek.
A vendéglátás valóban nem a fenntarthatóságról híres, sőt összességében is bőven van még hová fejlődni, mind globális szinten, mind pedig hazánkban.
Azt hiszem, hogy laikusok számára is világos adat lehet, hogy Magyarországon a vendéglátó- és a szállodaipar évente 49 millió liter vegyipari terméket használ el, amelynek 95%-a szintetikus, környezetre káros anyag, mindez pedig a csatornákon keresztül az élővizekbe kerül. Az éttermi és szállodai vendéglátás ma itthon egy évben a vegyipari termékek csomagolóanyagaként (kannák, palackok) 2,9 millió kg műanyagot dob a szeméttárolókba, de összességében a hazánkban piacra kerülő műanyag csomagolóanyagoknak is mindössze csak a 6%-a kerül újrahasznosításra. Ezek a színtiszta tények, amelyektől nem megijedni kell, hanem egyszerűen tisztában lenni velük. Amint ezekkel foglalkozunk és tudatosítjuk őket, elkezdhetünk mindent megtenni annak érdekében, hogy változzanak. Nem félni kell attól, hogy el fog pusztulni a bolygónk, hanem nap mint nap tenni azért, hogy ez ne így legyen – ráadásul sok esetben nem kell nagy változtatásokra gondolni. A cégemmel éppen ez az egyik legfőbb célunk, hogy edukáljuk az iparágat, a vendéglátásban döntéshozó szerepben lévő és az abban tevékenykedő embereket, illetve, hogy megoldást kínáljunk nekik a problémákra.
Mióta te elkezdtél a témával és a problémával foglalkozni, eltelt majdnem másfél évtized. Mégis kicsit félve teszi fel a kérdést az ember, hogy változott-e valami?
A Kolorádó Fesztiválon a BiBo-val a „Green Fest projekt” keretében szelektív hulladékgyűjtőket helyeztünk ki. Kiválóan működött, és szinte kilencven százalékosan találták el a megfelelő szemeteseket. Sőt, azt tapasztaltuk, hogy aki elment mellette, és meglátta, hogy van lehetőség a szelektív gyűjtésre, az azt a plusz kettő másodpercet beletette, hogy megnézte, hogy hová is kellene dobnia. Tehát tízből öten még a buli hevében is megpróbálnak beletalálni a megfelelő kukába, ami egy nagyon jó adat. Ha azt nézzük, hogy onnan indultunk, hogy 2009-ben mindenki a lába alá dobta a szemetet, most pedig már tízből öt ember bedobja a szelektív kukába, elégedettek lehetünk.
Ha már szemetet termelünk, legalább gyűjtsük szelektíven – lényegében ez is egy jelentős eredmény.
Igen, hiszen nagyon fontos szempont az is, hogy ez a szemét majd hová kerül. 2009-ben feltettem a kérdést, hogy mi lesz az Ötvenhatosok terén hegyekben álló szeméttel, hová fog kerülni. Az volt a válasz, hogy a bányába. Ekkor hasonultam meg először mint vendéglátós, és elgondolkoztam, hogy mire a lányom – aki egyébként szintén 2009-ben született – felnő, vajon hány bányát fogok feltölteni a rendezvényeimen keletkezett szeméttel.
Akkor ez a munkád és a céged szempontjából is egy sorsfordító pillanat volt?
Igen, ekkor kezdtem el azon gondolkozni, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy ez ne a bányába menjen, vagy ha bemegy a bányába, ne okozzon problémát maga az az anyag, ami bekerül. Az első feladat annak az elemzése volt, hogy milyen egyéb környezeti lábnyomot állít elő a vendéglátós vállalkozásom, ami lehet, hogy nem ennyire látványos, mégis nagyon jelentős. Elkezdtem végiggondolni, hogy a saját vállalkozásommal hol, milyen formában, milyen folyamatokon keresztül károsítom a környezetet. Emellett azt is, hogy milyen innovatívabb és környezettudatos megoldásokkal lehetne ugyanazt a tevékenységet, ugyanannyi idő alatt, sőt, ugyanolyan áron elvégezni.
Világos, hogy mi volt a motivációd a BiBo megalapításához, de hogyan fogadta ezt a célközönség? Akkoriban még kevesen foglalkoztak a fenntarthatósággal, különösen a vendéglátásban.
Lépésről lépésre edukáltuk az elmúlt tizenhárom évben a felhasználókat, akik közben saját maguk is szembesültek a klímaváltozás hatásaival. 2011-ben alapítottam a vállalkozásomat, de 2018-ban történt meg először, hogy engem úgy hívtak fel, hogy hallották, hogy „mi vagyunk a környezettudatos cég, aki ezeket a környezetbarát termékeket gyártja”. Tehát hét évnek el kellett telnie ahhoz, hogy felmerüljön valakiben, hogy változtatni szeretne, és ennek érdekében hajlandó a kezdeményezésre.
Mivel lehet a vendéglátásban tevékenykedő cégeket arra ösztönözni, hogy fenntarthatóbb alternatívák mellett tegyék le a voksukat, amikor takarítószereket és higiéniai termékeket választanak?
Ahhoz, hogy ez a változtatás vonzó legyen a vásárlóknak, tehát jelen esetben a vendéglátósoknak, nagyon egyszerű, nagyon átlátható, nagyon gyors, és egyébként gazdaságilag is fenntartható, előnyös megoldásra van szükség. Tehát az az innovációs feladatunk, és azzal a szemlélettel fejlesztjük a termékeinket és a szolgáltatásainkat 2011 óta, hogy nem lehetnek drágábbak, mint a nem fenntartható, környezetkárosító, jelenleg alkalmazott termékek, megoldások, szolgáltatások. Ezzel a céllal napjainkra már a kutatás-fejlesztésünk három fő ágon zajlik: biovegyipari-fejlesztés, bioműanyag-fejlesztés, és biotechnológia, vagyis az organikus hulladékok komposztálásának fejlesztése.
Milyen megoldást találtatok arra, hogy gazdaságilag is előnyös legyen a környezetkímélő termékeket választani?
Mondhattam volna, hogy én csak egy innovátor brand cég vagyok, bérgyártatom a termékemet valahol Európában, majd utána odaadom a disztribútornak, aki eladja a nagykernek, aki eladja a kiskernek, aki még egy területi képviselőt is alkalmazni fog, és eljuttatta a terméket a végfelhasználóhoz. Ez azt jelenti, hogy a gyártó és a végfelhasználó között hét lépés van, ami nagyságrendileg 125%-nyi kereskedelmi árrést jelent. Ez egy gazdaságilag és környezetvédelmileg is fenntarthatatlan, klasszikus kereskedelmi rendszer, ami elavult, ezért el kell felejteni. Ha egy gyártó fenntartható terméket akar fenntartható kereskedelemmel piacra vinni, akkor közvetlenül kell megtalálnia a saját vevőjét, és ki kell zárnia a köztes szereplőket. Manapság a fenntarthatóság a vendéglátásban már csak szándék kérdése, a termékeink és szolgáltatásaink nem drágábbak környezetkárosító elődjeiknél, sőt, sok esetben olcsóbbak is!
Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?
Amellett, hogy van egy fenntartható kereskedelmi rendszerünk, ami egy digitalizált kereskedelmi platform, egy felhasználóbarát webshop, szakmai segítséget is tudunk nyújtani a vásárlóinknak. Van egy szakmai területi képviseleti csapatunk, akiknek az a feladata, hogy a vendéglátó egységeknek adjanak fenntarthatósági és technológiai tanácsokat. Ez magában foglalja a rendszerünk elmagyarázását, a termékeink és szolgáltatásaink bemutatását, valamint a tisztítás-technológiai, és higiéniai tanácsadást is a fenntarthatósági célok meghatározása mellett. A folyamat során össze tud kapcsolódni, együtt tud működni a gyártó és a felhasználó, és el tudjuk érni, hogy költséghatékonyan tudjunk környezetileg hatékony megoldásokat integrálni a rendszerbe. Egyszerű, olcsó, gyors. Pontosan ennek a gondolkodásmódnak a mentén kezdtem el a termékfejlesztést tizenhárom évvel ezelőtt.
Hogyan áll össze a termékpalettátok?
2011-ben egy garázsból indítottuk a vállalkozást tízféle saját fejlesztésű, környezetbarát ipari tisztítószerrel, 2014-től pedig már saját laborból folytattuk a folyamatosan zajló termékfejlesztési programunkat, és 2015-ben indult el a saját gyárunk építése. Mára már négyféle termékdivízióban több mint négyszázötven különböző saját fejlesztésű termékünk van, melyek egy részét otthoni használatra, a másikat pedig a vállalkozások számára hoztuk létre. A termékdivíziók között vannak bio tisztítószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok, papírtermékek, hulladékzsákok, takarítóeszközök, illetve lebomló élelmiszeripari csomagolóanyagok és bioműanyag cateringeszközök. Fontosnak tartottuk, hogy a termékeink csomagolása is fenntartható legyen, ezért elindítottuk bioműanyag kutatási programunkat, amely célja, hogy 100%-ban lebomló csomagolást tudjunk biztosítani a termékekhez. Mint említettem, a BiBo célja többek között az edukáció, így a működésünkkel, gyártási folyamatainkkal és termékeinkkel egyaránt szeretnénk megmutatni, hogy a vendéglátóipar is képes lehet a környezetével harmóniában, környezetvédelmileg és gazdaságilag is fenntarthatóan üzemelni.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.