Svéd paradoxon: A hatékonyságot növelő lazítás, avagy a fika

A fika szó lefordíthatatlan. Hivatalosan kávészünetet jelent, a valóságban azonban sokkal több ennél. Egyszerre ige és főnév. 15 perc munkaszünet kávéval teával, esetleg péksüteménnyel. A felsorolásban nem a kávéivás a lényeg, hanem a kikapcsolás. A leállás. A semmittevés. Gyakorolható a munkahelyen, a parkban, otthon vagy a fika-kávézók bármelyikében. A lényeg, hogy olyan, mint egy szertartás: naponta kétszer be is iktatják az életükbe az északiak. Olyan rituálé, amire meghívás esetén nem lehet nemet mondani.

A svédek annál hatékonyabbak, minél többet lazítanak. A munkahelyeken délelőtt és délután hivatalos fikaszüneteket tartanak. Ilyenkor senki nem a monitort bámulva kotorászik fél kézzel az íróasztalon hagyott kávéspohara után tétova mozdulatokkal, hanem szépen abbahagyja, amit épp csinál, feláll, elvegyül, és aktívan kávézik a többiekkel együtt, ráadásul mindezt még élvezi is.

A svédek évente átlagosan kilenc kiló kávét fogyasztanak – mi magyarok ennek a felét sem. Egy kutatásban, melyben 8000 irodai dolgozó vett részt, megállapították, hogy a fikaszünet nagyban hozzájárult a munkahelyi produktivitáshoz: azok az emberek, akik a fika ürügyén naponta kétszer elszakadtak az íróasztaluktól, 10-15 százalékkal hatékonyabban dolgoztak.

Annak ellenére, hogy a fika a lassulásról szól. Valódi kávészünet, amihez jó, ha vannak – de nem feltétlenül szükségesek – a társak. Azon pillanatok élvezete, amikor mindenki más is lassít, és kiszáll a mókuskerékből – ha nem is többre, de naponta kétszer negyed órára.