Hirdetés
Hirdetés

Nem mindenki barista, akitől kávét kapunk: a kávékészítés mesterei

SZERZŐ: DiningGuide
2017. november 27.
Leginkább talán a sommelier-hez hasonlítható a barista munkája, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a sommelier-k nem készítenek bort. A barista felelőssége, hogy a legjobb tudása szerint mutassa be a kávét az adott termőterület adottságait kidomborítva. A barista [ejtsd: bariszta] egy újkeletű kifejezés, amely kétségkívül elegánsan hangzik. Persze nem mindenki barista, akivel a vendéglátásban találkozunk, […]
Hirdetés

Leginkább talán a sommelier-hez hasonlítható a barista munkája, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a sommelier-k nem készítenek bort. A barista felelőssége, hogy a legjobb tudása szerint mutassa be a kávét az adott termőterület adottságait kidomborítva.
A barista [ejtsd: bariszta] egy újkeletű kifejezés, amely kétségkívül elegánsan hangzik. Persze nem mindenki barista, akivel a vendéglátásban találkozunk, és kávét készít nekünk. Valójában ezt a szót csak a szakmát kitanult, a kávéhoz valóban értő kávépincérekre lenne szabad használnunk.

A barista szót magyarul ugyanis kávépincérnek fordítjuk. Egy kissé távolságtartó, hivatalos meghatározás szerint a kávépincér a különböző kávéitalok elkészítésével és felszolgálásával foglalkozik. Ideális esetben ennél azonban jóval nagyobb és elmélyültebb tudásról van szó, ami természetesen nem merül ki a látványos tejhabminták megalkotásában.
Már a XIX. században igény mutatkozott az igazi kávészakértőkre, ugyanis ebben az időszakban kezdett el igazán teret hódítani a kávéházi kultúra. Ám akkoriban inkább a mester és tanítványa viszonyok voltak a jellemzőek, a tudást személyesen adták át egymásnak a kávékészítő generációk, és főleg a férfiak domináltak a kávészakmában. A barista szó első említése kávés kontextusban 1938-ra datálható – ma pedig már szerencsére nem kérdés, hogy a nőknek éppen úgy szerepe és létjogosultsága van a baristavilágban, akár a férfiaknak.
A baristának ismernie kell először is magát a növényt. Kiemelten fontos a kávé termőterületeinek ismerete azok minden adottságával együtt, amelyek befolyásolják a kávé minőségét, ízvilágát. Fontos az ízprofilok, a termesztett fajták megismerése (professzionális szinten egészen a farmok ismeretéig bezárólag). Egy baristának ismernie kell a feldolgozás, a pörkölés folyamatait, a kereskedelem útját, és elsajátítani a különféle készítési módokat az eszpresszó-technológiától egészen az alternatív technikákig (filteres, áztatott, csepegtetett).
Egy baristának értenie kell a kávégép működését is, kiemelt tekintettel a vízrendszerre. A kávénövény és annak feldolgozása, valamint a kávégép megismerése után jön az egyéb kapcsolódó élelmiszerek ismerete, ami alatt természetesen nem csak a tej és cukor értendő, hanem az ételekkel, illetve alkoholos italokkal való párosítások.
Ahogy mondani szokás, egy elkészült kávé:

25% alapanyag + 25% géppark + 50% az ember, aki készíti.

A sikres baristavizsga után két-három év alatt lehet igazán elsajátítani ezt a szakmát, természetesen egy mester mellett. Ennyi befektetett tanulás és gyakorlás után már professzionális szakemberről beszélhetünk.
2000 óta világversenyeken is megmérkőznek egymással a kávé mesterei. A versenyeket hat kategóriában rendezi az SCA, a Specialty Coffee Association, a világ legnagyobb non-profit kávés szervezete.

Három magyar világbajnokunk is van.

Molnár Attila – 6. helyezett (2009)
Gál Miklós – 5. helyezett, World Brewers Cup (2011)
Orosz Ákos – 1. helyezett Coffee in Good spirits, vagyis alkoholos kávékoktélok kategóriában (2012)
Kis Zoltan – 1. helyezett, Cezve/Ibrik, vagyis török kávé kategóriában (2012)
Juhász Edit – 3. helyezett Latte art kategóriában (2014)
Várady Tibor – 6. helyezett Brewers cup – Filterkávék kategóriában (2013)
Horváth Lajos – 1. helyezett Cup Tasters – Kóstolás kategóriában (2013)

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram