Alkohol, szódavíz és valamilyen gyümölcsös aroma, ízesítés. Vodka-szóda-lime formájában már mindannyian próbáltuk ezt a kombinációt, a hard seltzerek esetében viszont nem vodkáról, hanem simán csak alkoholról beszélhetünk. Mint minden szeszes ital esetében, a titok a fermentációs folyamatban rejlik. A folyamat egyszerű: amikor az élesztő elfogyasztja a rendelkezésére álló cukrot, megszületik az alkohol. Borok készítésénél ez a cukor például a szőlőből érkezik, a seltzerek esetében viszont ez gyakran nem más, mint egyszerűen csak egy kis adag nádcukor.
A hard seltzerek többsége egyébként gluténmentes, kivéve akkor, ha a csomagoláson felbukkan a maláta, az árpa vagy az árpamaláta, mivel a felhasznált cukor akár ezekből a gabonákból is származhat. Érthető, hogy ezekre az italokra a sörgyártó cégektől is egyre nagyobb figyelem érkezik, hiszen ezek a cégek már eleve rengeteg tapasztalattal rendelkeznek a fermentálás területén. Amerikában a White Claw, a Bon & Viv és a Truly a legnépszerűbb, itthon a Dreher indította el a Viper-t és a Borsodi is elkészült WAI Moment nevű hard seltzer termékével. A trendről ugyanis lemaradni nem lehet, még akkor sem, ha rizikós a fogadtatása.
Az italok alkoholtartalma jellemzően négy és hat százalék közé esik, ami egy könnyed sörrel vonható párhuzamba, de van néhány intenzívebb seltzer is tizenkét százalék körüli értékkel. A kisebb alkoholtartalom alacsonyabb energiatartalmat is jelent: egy kis üveg ital körülbelül száz kalóriát és három grammnyi cukrot tartalmaz. Bár erős túlzás lenne ezek alapján kevésbé rombolónak nevezni bármilyen alkoholtartalmú italt, de egy Piña Colada-hoz vagy egy Long Island Iced Tea-hez képest mindenképpen visszafogottabb választás.
A kilencvenes évek elején egyébként volt már próbálkozás pontosan egy ehhez hasonló jellegű ital kifejlesztésére. A világ egyik legnagyobb sörgyártója, a Coors 1993-ban piacra dobta a Zima-t, ami akkor egy rövid ideig közröhej tárgya volt. David Letterman, műsorvezetőként rengeteg utalást tett arra, hogy csak bolond politikusok vagy Elvis szelleme inna ilyesmit. Az időzítés igenis számít: a hard seltzerek jelenlegi népszerűségéhez erősen hozzájárul az elmúlt évek egészségtudatos trendjeinek növekedése.
A vásárlók egyre inkább keresik a természetes, alacsony szénhidrát- kalória- és cukortartalmú termékeket az alkoholos frissítők között is, és függetlenül attól, hogy ezeknek az elkészítése egyszerűen nem megoldható cukor felhasználása nélkül, bizonyos változatok így is nagyobb prioritás élveznek. A marketingesek gyakran “bűntudatmentes berúgás”-ként referálnak az italra, és igyekeznek kidomborítani a hard seltzerek pozitív tulajdonságait. Az egyik legfontosabb talán a színezékmentesség — a seltzerek nagy százalékban színtelen italok. Gyakran az ízek kiemeléséhez viszont rengeteg egyéb természetes cukrot - például agave vagy kukoricaszirupot - adalékanyagot, vagy tartósítószert adnak a keverékhez, hogy meghosszabbíthassák a termék lejárati dátumát.
Hogy itthon az 1993-as Zima sorsára jut-e a seltzerkultúra, vagy óriásit menetel majd, azt talán jövőre ilyenkor már látni fogjuk. Egy nyári szezon alatt az ízesített, alacsony alkoholtartalmú/alkoholmentes sörök sem mentek a mennybe, mára mégis természetessé váltak a hűtőpultokban.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.