„Holnap is meg kell főzni a fagylaltot. Mi mindig a hétköznapokra, a munkára, a feladatra összpontosítunk, és amikor ezt valamilyen elismerés koronázza meg, akkor megállunk egy pillanatra, koccintunk, ünnepelünk, de utána visszatérünk a munkaasztalhoz. Örülünk neki, hogy van elég munkánk, amiből meg is tudunk élni” – mondta a Dining Guide Best of the Best díjával is kitüntetett cukrászmester, aki a kollégáit is úgy tanítja, hogy sosem szabad elbízniuk magukat. Nem eshet az orrukba az eső: ha megünnepelték az elismerést, mindenki folytassa a munkáját.
Nekünk, zászlóvivőknek, díjazottaknak nem az az elsődleges feladatunk, hogy kritizáljunk vagy leértékeljünk valamit, hanem az, hogy hozzáadott értéket teremtsünk, és ezáltal jó irányba mozduljon el a szakma bármivel, ami a kezünk alól kikerül.
Az elismeréstől azért megilletődött.
Mihályi László / Fotó: Mihályi Patisserie Facebook
A Facebookon a kitüntetésről ezt írta: „Azta! Mit keresek én itt? Hogy kerültem én ide? Ki vagyok én? Csak csodáltam mindent. Könnyes szemmel arra gondoltam, hogy kerültem én ide ezek közé az emberek közé? Kis vidéki, magyar fiú, aki már 5 évesen az első jelmezbálon is cukrásznak öltözött, akinek később cukrásztanulóként (többek között) az volt a feladata, hogy a termelő üzem területén fent a dombon a kráterben szemetet kellett égetni, majd felmenni a tetőre és a falevelet kisöpörni a csatornából, és akinek az iskolában azt tanították, hogy a tortákat édes morzsával panírozzuk körbe, és zöldre kell festeni a kókuszreszeléket”.
A cukrász a Mihályi Patisserie 2008-as megnyitásakor azt tűzte a zászlajára, hogy mind a magyar közönség, mind pedig a magyar szakma előtt szeretne példaértékű munkát végezni.
Az elismerés kapcsán az Ország Tortájáról is szót ejtve elmondta, hogy marketingszempontból zseniális ötletnek tartja, de szakmailag nem szeretné értékelni.
Fotó: Mihályi Patisserie Facebook
„Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, de az elmúlt 17 év nem hozta azt az innovációt és szakmai fejlődést, ami elvárható lett volna tőle” – mondja Mihályi László. – „A valódi értékét, azt, hogy mennyire gyűrűzik be a szakmába az üzenete, és mennyire lesznek ettől Magyarországon elhivatottabb, alázatosabb és jobb cukrászok, nem tudom megítélni. Most nem látom, hogy az ország tortája, amelyet folyamatosan mindenhol hirdetnek, hozzáadott volna a szakmához olyan értéket, amitől ez alatt a 17 év alatt olyan nemzetközileg értékelhető cukrászteljesítményünk vagy csapatunk lenne, mint ami a séfek világában megtörtént. Széll Tamás után Dalnoki Bence is érmet tudott szerezni a Bocuse d’Or bajnokságon. Ez olyan hozzáadott értékkel rendelkezik az éttermek világában, ami sajnos a cukrászatnak is jól jönne. Ezen kellene még elgondolkozniuk a szervezőknek.”
Mihályi László / Fotó: Mihályi Patisserie Facebook
Mihályi László futballhasonlattal is érzékeltette, mire gondol. Focizni lehet úgy is, ahogy a két fia és a szomszédok a kertben: letesznek a fűre két pulóvert, és az a kapu. De lehet úgy is játszani, ahogy a Bayer München vagy a Barcelona teszi.
Fontos kérdés, hogy mit akarunk, hova szeretnénk eljutni, milyen szinteken kívánunk megjelenni, mit akarunk képviselni az ország tortájával, vagy bármilyen hasonló jellegű szakmai megmérettetéssel.
Részletezhetném reggelig, de ez legyen egy következő interjú témája.
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.