Frankenmeat vagy kézműves biotechnológia

Nagyjából az ezredforduló óta folynak kísérletek laborhús előállítására, ám az első így készült hamburgerrel tavaly nyárig várni kellett. Az akkor újságírókból és táplálkozásszakértőkből álló kóstolóbizottság a húsból főleg a hússzerűséget hiányolta

A rendező Maastrichti Egyetem szerint a Lombikburgeren mesterséges vér-, zsír- vagy akár csontkitenyésztéssel is könnyen lehet segíteni. Az egyelőre sokszor Frankemeatnek csúfolt biológiai képződmény elég jókor jön, mert a Föld nem tudja tartani a lépést, a vágóállatok tenyésztése súlyos környezeti hatásokkal bír, és óvatosan becslések szerint 2050-re az emberiség húsigénye is megduplázódhat. Ez az új húsipari paradigma új szereplőket is szállít, a kézműves hústenyésztőket, legalábbis izgalmas latolgatásokat arra nézve, hogy előrehaladott biotechnológiai környezetben mit jelent majd a műgonddal készült kisszériás termék.

A Bite Labs nevű cég példéul azt igéri, hogy "kézműves celebszalámikat" forgalmaz majd, és a termékprofilt olyan sztárok alkotják mint James Franco, Jennifer Lawrence vagy Kanye West. A celebek izomtenyésztésre alkalmas őssejteket adományoznak a cégnek, amiből aztán a donorokra jellemző ízjegyeket bontanak ki. Jennifer Lawrence sejtjei például egy nyuszi-sertés húskeverék karakterét adják, mézes, gyömbéres, narancsos felhangokkal, a Kanye Westből kitenyésztett szalámi pedig durvábbra darált sertést használ, magyar pirospaprikával és egy csipetnyi jalapenoval füszerezve. A termékpalettán kínált celebekre automatizált tweeteket küldhetünk, ha szeretnénk hogy a projekt megvalósuljon, azzal a felhívással, hogy "leszel a szalámim?" A BiteLabs egyébként nyilvánvaló módon egy startup paródia, a weboldal felépítése, a közösségi toborzás egy jól ismert sémát működtetnek, és ügyesen terelnek afelé, hogy kicsit elgondolkozzunk, egy világjobbító vállalkozás meddig mehet el, hogy világjobbító voltát igazolja.

Valós biotechnológiai lehetőségekről beszélünk tehát, de szerencsére nemcsak húst lehet tenyészteni celebekből. A Dublinban bemutatott Selfmade című projektben például emberi baktériumokból tenyésztettek sajtokat. A szintetikus biológia témájában nyílt kiállításon összesen 11 sajttípust mutattak be, melyet könnyekből, és különböző testfelszíni baktériumokból nyertek ki. Olafur Eliasson képzőművész könnyei, Hans Ulrich Obrist kurátor köldökéből származó szöszök, és a Michael Pollan séf orrából vett mikrobiológiai minták jelentették az alapját a baktériumkultúrának, amiből egy amerikai kutató, és a projekt kezdeményezője, Christina Agapakis fejlesztett sajtokat. A norvég művész, Siseel Tolaas szerint ha egy penetráns sajt nem sokban különbözik az emberi láb bűzétől, akkor ideje másként tekinteni az emberi testre, és lebontani azokat a társadalmi tabukat, amik elidegenítenek saját szervezetünktől.