Hirdetés
Hirdetés

Fehérje+cukor+hő = a világ legjobb ízei. Avagy mi az a Maillard-reakció?

2024. március 11.
Pirított bacon, karamella, barnára sült ropogós kenyér – mitől olyan fenséges az ízük a pirított ételeknek? A Maillard-reakció fogalmát egy huszadik század eleji kémikusnak, Louis Camille Maillard-nak köszönhetjük, aki rájött arra, hogy hő hatására a cukormolekulák és a fehérjék – pontosabban a fehérjéket felépítő aminovasak – reakcióba lépnek egymással. A végeredmény pedig nem más, mint egy ínycsiklandó, umami ízű étel. Nem túl bonyolult magyarázat következik a világ legjobb ízeinek kiváltó okára!
Hirdetés

Íz, szín, aroma, umami – a Maillard-reakció, vagyis nem enzimes barnulás egy bonyolultan hangzó, de viszonylag egyszerűen elmagyarázható kémiai folyamatnak köszönhető.

A Maillard-reakcióval találkozunk, amikor a forró serpenyőbe tesszük a steaket és lassan egy barna színű, ízes kéreg képződik rajta, vagy amikor a cukor karamellizálódni kezd a fazékban, illetve amikor a gomba széle barnára sül a vajban. A folyamat az amino acidok és/vagy fehérjék jelenlétének, illetve a redukálódó cukrok szénhidrát tartalmának köszönhető. Ha az egyenletbe a magas hőmérséklet is bekerül, új aromák, ízek és textúrák születnek.


A reakció minden ételnél más és más ízeket és textúrákat vált ki: a Maillard felel a pörkölt kávé, a frissen sült kenyér, és pirított hagyma ízéért is. 

Hogy működik a Maillard-reakció?

Számos összetett változó lép életbe a Maillard-reakció során. Nézzük meg egyesével, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük!

Magas hőfok

Az első kémiai reakciót az alapanyag és a forró felület érintkezése váltja ki, ami során megkezdődik a dehidratációs folyamat. (Fontos megjegyezni, hogy bizonyos ételeknél a Maillard-reakció szobahőmérsékleten is megkezdődhet.) A magas hőmérséklet aktiválja az ételben lévő cukrokat, ezáltal kémiai reakciót váltva ki. 

A reakció 140 Celsius fok feletti hőmérséklettel érintkezve kezdődik meg. 180 Celsius fok feletti hőmérséklet esetén mindenképp felügyeljük az ételt, mert a kérgesedés könnyedén átválthat égésbe. 

Minimális nedvességtartalom 

Kémiai szempontból elengedhetetlen, hogy az ételnek legyen némi nedvességtartalma, hogy a reakció végbemehessen. Túl sok folyadék, illetve nedvesség azonban felboríthatja a folyamatot, és párolódni kezdhet az étel. 

Mielőtt pirítjuk az ételt, a felesleges nedvességet szívjuk fel konyhai papírtörlővel, egyes ételek esetében érdemes a sózást a pirítás után elvégezni, illetve bizonyos alapanyagok az egész éjszakás levegőn való szárítást is igénylik. Az optimális barnulás és pirulás érdekében érdemes figyelembe vennünk ezeket a tényezőket.

Idő faktor

Az ízprofil és az aromák kinyílásához elengedhetetlen, hogy megfelelő időt szánjuk az egyes ételek pirításához. Az egyenletes sütési hőmérséklet segít abban, hogy az ízek kibontakozzanak és végbemenjen a reakció.

Ha nincs elég időnk a pirításra, felgyorsíthatjuk a folyamatot az étel PH szintjének növelésével: adjuk szódabikarbónát az ételhez. 

Forrás: escoffier.edu
Fotók: unsplash.com

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram