Hirdetés
Hirdetés

Az északi sarkkör - A fenntartható borkészítés új hazája

SZERZŐ: Király Márton
2022. szeptember 14.
Az utóbbi években a szárazság, a hőség és az erdőtüzekből származó füst az európai szőlőültetvényeknek sem hagyott békét, rendesen megnehezítve a hagyományos óvilági területeken gazdálkodó szőlészek és borászok munkáját.
Hirdetés

A klímaváltozás azonban hozott magával egy sor olyan változást, amik bár logikusak, elsőre mégis meglepőnek hangzó helyzeteket eredményezhetnek. Az egyik leglátványosabb példa a fenti helyzetre a szőlőtermő vidékek helyzetén keresztül is látható. Míg a hagyományos bortermő vidékek nehézségekkel küzdenek, egyes, eddig használhatatlannak bélyegzett régiókban a megfelelő szőlőfajták már beérnek, sőt, minőségi bort is adnak. 

Az angliai pezsgőgyártás, a dán borkészítés, a svéd és norvég borvidék kifejezések egyre kevésbé kísérleteket és próbálkozásokat takarnak, szépen lassan a mindennapok valóságává válnak. Óriási változás zajlik a borok világában, a szélsőséges időjárásnak köszönhetően a hangsúly áttevődik északra, új, ellenálló fajtákra, míg a hagyományos borvidékeket és jellegzetes fajtáikat az eltűnés veszélye fenyegeti. Az egykor kísérleti jellegűnek és a lehetőségek határán lévőnek tekintett sarkkör alatti régiókban a kereskedelmi célú bortermelés kihasználja az egyre melegebb nyarak előnyös hatásait. Ahogy a világ egyre melegebb lesz, a hűvös éghajlaton végzett szőlőtermesztés egyre vonzóbbá válik. Az 1800-as évek vége óta a globális átlaghőmérséklet körülbelül 1 °C-kal emelkedett, ami aprónak számnak tűnhet, de jelentős hatással van a borágazatra. 

"A hőmérséklet 2 Celsius-fokos globális emelkedése a világ jelenlegi bortermelő régióinak 55%-át, 4 Celsius-fok pedig több mint 70%-át vonná ki a termelésből" - mondta Debbie Inglis, a kanadai Cool Climate Oenology and Viticulture Institute igazgatója egy 2020-as tanulmányra hivatkozva.

Az elmúlt évtizedben Dél-Svédország, Dánia, a kanadai Új-Skócia, sőt Norvégia egyes részei is feltörekvő borvidékekké váltak, ezt pedig a melegebb nyarak, és a betegségeknek, fagyos teleknek ellenálló hibrid szőlőfajták bevezetése is segítették.

"Az elmúlt 20 évben lehetőségünk volt arra, hogy évente szüreteljük a szőlőt" - mondta Lotta Nordmark, a Svéd Agrártudományi Egyetem kertészmérnöke és kutatója a svéd borászat jelenlegi helyzetéről. "A korábbi években, amikor Svédországban megpróbáltak szőlőt termeszteni, egyáltalán nem volt biztos, hogy minden évben jó termést kapnak vagy, hogy egyáltalán szüretelhetnek."

Sveneric Svensson, a Svéd Borászati Szövetség elnöke szerint Svédországban 1999 óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, de a borászok csak 2010 körül kezdték megtalálni a helyes utat, amikor Németországon keresztül olyan hidegtűrő hibrid szőlőfajták kerültek a piacra, mint a Solaris. "A Solaris Frankfurtban született, de ott tényleg túl meleg van hozzá" - mondta Svensson. "Svédországban, mivel hidegebb van, lassan és szépen fejlődik, nem érik olyan brutálisan".

Új borvidékek, új fajták, új stílusok, új utak. Az északi borászok meglátták a lehetőséget abban a katasztrófában, mely déli szomszédaikat fenyegeti, és itt nem csak az éghajlatváltozásra kell gondolni. 

Hirdetés

"Szilárdan hiszünk abban, hogy ezek a hibrid fajták jelentik a fenntartható szőlőtermesztés jövőjét" – mondta Emma Serner, a Gotlandon, a Balti-tenger legnagyobb szigetén található négyhektáros borászat tulajdonosa. "Az emberek annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy ugyanazt a bort készítsék ugyanazokból a fajtákból, pedig a 200 évvel ezelőtti recept még akkor készült, amikor a világ még másképp nézett ki."

Az olyan régi bortermelő országokban, mint Olaszország és Franciaország, vagy akár hazánk is, szigorú szabályok írják elő, hogy hol, milyen szőlőfajtákat lehet termeszteni. A probléma azonban az, hogy a változó éghajlati viszonyok miatt néhány ilyen örökölt szőlőfajta már nem fejlődik olyan jól, mint korábban, miközben új fajták, vagy a régióra jellemző, egykori, ellenálló, őshonos szőlőfajták telepítését kifejezetten megnehezíti, vagy éppen megtiltja a helyi bortörvény.

Az új borvidékeken a kevésbé kőbe vésett hagyományoknak is köszönhető az a fejlődés, amit a klímaváltozás tovább erősít. A sarkokhoz közelebb dolgozó termelők pedig egyértelmű előnyben vannak a fehér- és pezsgők készítésénél. 

"Mondhatjuk, hogy Új-Skócia a 25 évvel ezelőtti Champagne." - mondta Jean-Benoit Deslauriers, a kanadai Új-Skóciában található Benjamin Bridge birtok vezető borásza. "Ahogy a dolgok az éghajlati válsággal együtt vándorolnak, hirtelen megjelenik a borainkban egyfajta texturális bujaság, ami a hosszabb tenyészidőszaknak köszönhető."

Valóban, az Egyesült Királysághoz hasonlóan Új-Skócia éghajlata is eléggé felmelegedett az elmúlt 25 évben ahhoz, hogy a hosszabb tenyészidőszakok lehetővé tegye, hogy a gyümölcsök úgy érjenek, mint néhány évtizeddel ezelőtt Champagne-ban. (Az persze más kérdés, hogy Champagne minőségének és stílusának eléréséhez a megfelelő éghajlat önmagában kevés, az évszázados tudás, hagyományok innen még hiányoznak, az út még nagyon hosszú…)

Hirdetés

A termesztési körülmények megváltozására, a borvidékekek átrendeződésére izgalmas, új lehetőségként is lehet tekinteni, de az északi borászok óvatosak, és nem dicsőítik az éghajlatváltozás hatásait. Míg a hidegebb éghajlaton élő termelők megmenekülnek az intenzív hőhullámoktól, nekik is megvannak a maguk kihívásai, mint például a korai fagyok, a lisztharmat és a rothadás. A kivételesen fagyos tavaszok rügykárosodást okozhatnak a szőlőben, a hideg időjárás pedig egész szüreteket tehet tönkre. 

Az éghajlatváltozás nem válogat, az időjárás szélsőséges ingadozásaitól senki sem menekülhet. "A társadalomra gyakorolt nettó hatás túlnyomórészt negatív" - mondta Kimberly Nicholas, a svédországi Lund Egyetem fenntarthatósági tudományokért felelős adjunktusa. "Ha 4 Celsius-fokos globális felmelegedés következne be, Svédország lenne a pinot noir új otthona. De a négy fokos felmelegedés azt is jelenti, hogy a világ nem lesz már működőképes, nem lehet így olyan borászatunk sem, amely létezni és virágozni tudna." 

Valóban, négy fokot emelkedett átlaghőmérséklet esetén valószínűleg nekünk sem a svéd pinot noir kiugró minősége lebegne a homlokterünkben. A néhány pozitív hatás nem csak kiaknázandó lehetőség az északi borászatok száméra, hanem egyben lehetőség is, hogy új, szabályok által nem gúzsba kötött területeken kikísérletezhessenek egy új, fenntartható művelési módot, megtalálják a helyes utakat, és levonhassák a tanulságokat, melyekből végül az egész világ profitálhat. 

Forrás:

1.

 

Tovább olvasok:

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram