A filmsorozat rajongói közül sokan látogattak el Malmöbe, és valóságos zarándokhellyé tették a hidat. A bizarr dolgok kedvelői számára idén ősztől ez az egyébként kedves, svéd város új attrakciót kínál: az Undorító Ételek Múzeumát.
80 furcsa ételt mutatnak be itt, a világ minden tájáról. Közös jellemzőjük, hogy a látvány, a szag, az íz vagy a tudat beindítja bennünk az ezt-semmi-pénzért-meg-nem-kóstolnám érzést. Azt hihetnénk, hogy ebben az ázsiai konyha vezet, de az ötletgazdák arányosan válogattak az összes kontinensről – és higgyék el, volt miből.
Kiállítási tárgy a mongol kancatej, a kínai ital, amiben egérembriók úszkálnak, a rohasztott cápa, a pacalleves, a rém büdös, de nagyon finom durián nevű gyümölcs és a denevér- és tengerimalacsült is. A száznapos tojás az ázsiai kategória örökzöldje, amin már talán meg se rezzenünk, de kínai a nyers bikapénisz is, míg a nyúlósra erjedt szójababot a tökéletességre törekvő japán konyha fogásai közt találjuk. A sajtok mindig dobogós helyezettjei a hasonló vetélkedéseknek: a férgektől nyüzsgő Cazu Marzu és a kecskegyomorban több hónapig punnyasztott, szárd Su Callu Sardu is jó eséllyel vívja ki magának a fertelmes cimet.
Az undor a hat emberi alapérzés egyike
Evolúciós szerepe, hogy veszélyre figyelmeztessen. Az érzés univerzális, az azonban egyéni, hogy ki mit tart gusztustalannak. Óvodás koromtól – vagyis az intézményesített ebédek időszakától – a menza egyes fogásaitól lettem volna képes kurta lábaimat sebesen szedve kirohanni a világból. Nem csak elutasítottam, de gusztustalannak is tartottam szinte mindent, ami nem emlékeztetett az otthoni, nagy gonddal, dajkálva készített ételekre. Azokhoz képest minden veszedelmesnek tűnt. Azóta persze sok különös ételt megkóstoltam már – köztük a kiállítások szereplők nagy részét is.
A világ egyik legfurcsább múzeumának létrehozóit nem az a szándék vezette, hogy minél több embert lássanak viszolyogni. A különleges ételek és a kultúrák érdeklik őket. Amíg a kulturális különbségek gyakran elválasztják az embereket, az étel összeköti öket. A közös étkezés a legjobb módja annak, hogy az idegenekből barátok váljanak.
A helyi menzán ma főzeléket készítettek. Hogy miből, azt nem sikerült megállapítani: az ételhordóból egy tömbben cuppant ki, és ha felajánlanám a múzeumnak, valószínűleg a csomagszállítás viszontagságait is kibírná Malmöig így, egyben ez a rántásmasszívum. Nem szívesen kóstotatnám meg senkivel, mert félő, hogy a barátokból válnának idegenné, és nem fordítva.