Olyan emblematikus konyhában használatos tárgyakat mutatunk be, melyek történetüknek, formaviláguknak, funkcióiknak köszönhetően hosszú évtizedek óta szolgálják a konyhában dolgozókat, a professzionális séfeket és a rajongó hobbiszakácsokat. Első ikonunk a Peugeot híres fűszermalma.
A fűrésztől a kávéőrlőig
Az 1800-as évek legelején édesapjuk halála után Jean-Pierre és Jean-Frédéric Peugeot többek között malmot és olajüzemet is örökölt, a francia testvérpár pedig hamar átalakította az utóbbit, és inkább hengerelt acél megmunkálásba kezdtek. Már ekkor tartós használati cikkeket gyártottak, az első nagy dobásuk az acélfűrész volt. A fűrész különleges kialakítása miatt sokkal több ideig maradt éles, mint a többi korabéli szerszám.
Anglia ipari forradalma már a vége felé járt, Franciaország pedig éppen halad afelé: a vegyészetben például Pasteur (1862) fejlesztette ki a folyékony élelmiszerek tartósítását. Ezidőben a Peugeot acélgyár elkezdett kávéőrlőket gyártani: a hosszú élettartamú fűrészek technológiáján alapulva készítették el. Annak ellenére, hogy a birminghami Richard Dearmann kovácsmesternek köszönhetjük az első kézi kávédarálót, mégis az 1840-es Peugeot márkájú őrlő lett szélesebb körben ismert, tartóssága és kifinomult technológiája miatt. Ekkoriban jelent meg először az oroszlán logó is, ami az eszközök minőségére céloz: úgy tartották, a Peugeot kávéőrlők ereje az oroszlánok állkapcsáéhoz hasonlatos.
A századfordulón a családi vállalkozás két irányba haladt tovább: egy Peugeot unokatestvér a kerékpárgyártás és az automobilok irányába indult, míg ugyanúgy megmaradt a precíz konyhai eszközök és szerszámok gyártása is.
Így történhetett meg, hogy az első kávéőrlő, sőt az első fűszermalom is előbbi innováció, mint a 200 éves francia cég autói.
A mechanikus az igazi!
Az elsők között voltak Európában, akik Peugimix néven elektromos konyhai keverőgépet gyártottak, ám ettől a vonaltól aztán eltávolodtak, a történetet az amerikai KitchenAid, a német Bosch, a japán Kenwood vitte tovább. A Peugeot maradt az ikonikus fűszerőrlőknél, 1874-től gyártja a páros asztali só- és borsőrlőket, melyek hatékonyságuk és formájuk miatt az éttermek kedvencei lettek.
A nagyobb formátumú, az asztalhoz érkező pincérek kezében életre kelő őrlők mérete, hangja és mechanikája lenyűgöző, a legtöbb étterembejáró ínyenc rajongásig szereti őket.
A '90-es évek végén hiába gyártottak maguk is elektromos asztali fűszermalmokat, az igazi mindig az eredeti, mechanikus marad majd.
Szóra bírni egy borsőrlőt...
Ugyanis összetett, több "nyelven beszélő jószág". Első körben elegáns, franciás formavilágát vesszük észre — nekünk a lakkozott fák a kedvenceink, de műanyagból, üvegből és fémből is gyártják őket. Szemrevaló tárgyak, de egészen addig csak a külcsínük vonzó, míg meg nem szólalnak.
A francia kifinomultság, a generációkon átívelő hagyomány, az ízek szeretete ropog belőlük, ahogyan akkurátus mozdulatokkal beindítva elkezdik az őrlést.
A só- és borsszemek a precíz szerkezetnek köszönhetően kelnek életre, és emelik magasabb szintre a friss tésztaételeket, a professzionálisan készülő steakeket.
A hang pedig azonnal beindítja a pavlovi reflexeket: mint egy zene, amit az ízek előhívására írtak. A kóstolás előtt a hanggal együtt érkezik az illat is: a só esetében kevésbé számottevő (de azért megcsaphat a nedves frissessége), viszont a különféle borsok aromája páratlan.
Sokan vagyunk, akik az étteremben az asztalnál ülve megfigyeljük a részleteket: az abrosz anyagát, az evőeszközök minőségét, a poharak üvegének csiszolását, és igen, a só. és borsőrlőket is. Tudjuk, ha Peugeot-val van dolgunk, egyszerűen másképp áll kézre. És most már azt is tudjuk, hogy előbb sóztak velük húsokat, minthogy az oroszlánlogós kormánykereket tekerték volna.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.