A nyitóképen a Wolfgang Puck Cooking Schoolsajtos omlettje (felül) és rántottája lazaccal (alul szerepel) Wolfgang Puck portréja mellett
Figyelem, az alábbi képsorok kissé kellemetlen momentumokat (sok ügyetlenkedést) is tartalmaznak, de tökéletes arra, hogy teljesen kezdőket is bevezessenek a francia omlett készítésének alaptechnikájába.
Wolfgang Puck főzés iránti szenvedélyéről sokat elárul, hogy a vele készített életműinterjú közben olyan szenvedélyesen ecsetelte az omlett, illetve a rántotta készítését, hogy úgy döntöttük, kiemeljük a beszélgetés eredeti kontextusából, sőt meg is mutatjuk, hogyan tanít a világhírű séf egy kezdőt az omlett elkészítésére. Mindenképpen tanulságos a cikk végén található videó, hiszen a videón szereplő hölgy igen bizonytalan mozdulatokkal és konyhai járatlansággal készíti el Mr. Puck vezetésével a tojást. Először a séfet idézzük az említett beszélgetésből, alább látható a videós tanóra (a videó 1:45 után kezd érdekes lenni).
„Több mint 40 évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államokban elkezdtem a pályát, nem is tekintették önálló szakmának azt, hogy valaki profi szakács. Akkoriban egyszerűen nem tűnt vonzónak a fiatalok szemében. Aztán a televízió megváltoztatott mindent.
Most viszont a fiatalok nem elég türelmesek és kitartóak: úgy kerülnek be a tévéműsorokba, hogy nem tudnak rendesen főzni. Emlékszem, egy alkalommal, amikor bíráskodtam egy [amerikai] televíziós főzős műsorban, fel kellett szólítanom a versenyzőket, hogy készítsenek omlettet.
Fogalmuk sem volt, hogyan kell. Pedig mindannyian végzett, gyakorló, éttermekben alkalmazott szakácsok voltak. Mégis, senki nem ismerte közülük az omlett elkészítésének technikáját.”
„Ennek az ételnek ma már sokféle készítési módja van, de az eredeti francia omlettnek egészen pontos a technikája. Amikor 18 éves voltam, Franciaországba mentem dolgozni, és a főnököm megkért, készítsek neki tükörtojást. Elkészítettem, ő meg tányérostul dobta ki. Ugyanez történt a rántottámmal. Nagyon kevés helyen tudnak tisztességes rántottát készíteni, általában gumiszerű lesz. Emlékszem, amikor Franciaországból Indianapolisba kerültem, Amerikába, a reggeliztető szakács beteg volt – vagy szabadságon volt, már nem emlékszem –, és nekem kellett beugranom a helyére. Egyszerűen csak egy rántottát kellett csinálnom.
Lassan készítettem, gondosan, de háromszor is visszaküldték a vendégek, mondván, hogy nyers. A végén bejött a hölgy a konyhába, és ott, helyben elkészítette úgy, ahogyan ők szeretik. Addig főzte, amíg nyúlós, gumiszerű massza nem lett, mondván, az a rántotta. Az igazság az, hogy az emberek azt sem tudják, hogyan kellene kinéznie egy ételnek, de ragaszkodnak a megszokott elkészítési módokhoz, és nagyon nehéz megtanítani őket a helyes receptúrákra. Amerikában például a rántotta mindig túlfőzött. Utoljára tisztességesen elkészített rántottát Svájcban ettem, a genfi Four Seasons Hotel éttermében."
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.