Uisce Beatha
A gael-nyelvű kifejezés szó szerinti jelentése az Élet Vize. Ez a kifejezés általánosan elterjedt a nyelvet beszélők régióiban, így Skóciában is így hivatkoztak rá még akkor, amikor a párlat szinte semmiben sem hasonlított mai formájára.
Az egyediség igénye azonban utat tört, és a készítők törekedtek rá, hogy ne csak lepárlási stílusban, de szóban is megkülönböztessék az általuk előállított italt. Így került e-betű a gael-ből angollá váló whisky szóba Írországban, hiszen a Smaragdsziget népe szerette volna, hogy a palackról egyből látszódjon az ital származási területe. Amikor pedig az ír bevándorlók az Egyesült Államokba érkeztek, akkor nem csak a whiskey-készítés rejtelmeit, de a csak rájuk jellemző e-betűt is magukkal vitték. Ezért írják whiskey-nek az Írországban és az USÁ-ban készülő tételeket.
Egy stílus születése
Az ír whiskey számos ponton különbözik szomszédjának világhírű italától. Önálló, különleges stílusával és egyedi történetével érdemes az önálló figyelemre. Egykor a világ legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben eladott whiskey-típusa volt, majd a hanyatlás éveit követően éppen mára, napjainkra vált ismét különleges, izgalmas szeletévé a párlatok világának.
Virágkor...
Az 1800-as évekre Írország volt a világ whiskey-központja, Dublin pedig a szcéna lüktető whiskey-fővárosa. A kereslet folyamatosan növekedett, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok piaca minden létező mennyiséget felvásároltak, és a hőskorban millió és millió gallon whiskey indult el Dublinból, hogy a világ minden pontjára eljusson.
A lepárlók elsősorban az úgynevezett pure pot still műfajban készítették italaikat. Ez a különleges kategória olyan whiskeyt takar, mely lepárlóüstben készül, az alapanyagát pedig malátázott és malátázatlan árpa adja. A cikksorozatunk előző részében bemutatott single malt stílust az 1880-as évekre összesen két lepárlóüzem készítette Írországban. A maradék huszonhat a pure pot still stílusra koncentrált.
...és hanyatlás
A virágkornak azonban hamarosan vége szakadt. Nehéz pontosan rámutatni a hanyatlás kezdeteire, de ha egyetlen pontot kellene választanunk, akkor a legközelebb 1832-vel járnánk az igazsághoz.
Ekkor szabadalmaztatta ugyanis Aeneas Coffey azt a találmányt, mellyel örökre megváltoztatta a párlatok történelmét.
Nevével ellentétben Aeneas Coffey nem kávéval, hanem whiskey-lepárlással foglalkozott. A lepárlóüstös módszer, mely akkoriban a legelterjedtebb metódus volt számos előnnyel járt, komplex ízeket nyert ki az alapanyagból, jól kontrollálható mennyiségeket adott és a többszöri lepárlás ellenállhatatlanul lágy textúrát adott az italnak. A módszer azonban lassú volt. Aeneas Coffey találmánya, a lepárlóoszlop egyetlen csapásra megszűntette ezt a problémát.
A Coffey-still, avagy lepárlóoszlop lehetővé tette a folyamatos lepárlást, nagyobb mennyiségek gyorsabb előállítását. Azonban sok, lepárlóüstje mellett elkötelezett főzdemester úgy gondolta, hogy a módszer az aromák és illatanyagok elveszítésével jár, és tamáskodva fogadta az új berendezést.
Így esett, hogy Aeneas Coffey találmányát a feltaláló saját hazájában dühödt ellenszenv és kitartó tiltakozás fogadta. Coffey kénytelen volt máshol kopogtatni, és hamarosan meg is találta a vevőt találmányára. Skócia kapva kapott az újításon, és a lepárlóoszloppal előállított párlatokat üstben készült single malt tételekkel keverve új kategóriát alkotott.
Megszületett a blend, mely lágy ízvilágával, folyamatos utánpótlásával, állandó és megbízható stílusával szépen lassan átvette a vezetést. A whisky-készítést Skóciából elleső Japán sem maradt lepárlóoszlop nélkül sokáig, átvették, használták, és azt, hogy bevált, semmi sem mutatja jobban, mint az a tény. hogy a Nikka brand egyik termékcsaládja, mely ezzel az eljárással készül, a mai napig Coffey nevét viseli.
Ezzel szemben Írországban, ahol a termelést a polgárháborúk, harcok és belvillongások tovább tépázták, még az 1900-as években is kifejezetten tiltotta néhány főzde az oszlopok használatát. Ezt nem gépromboló-hiedelemből tették, az ír whiskey-mesterek meg voltak győződve a saját igazukról, miszerint a lepárlóoszlopon készülő ital soha nem érhet fel minőségében az üstben született whiskey-vel.
Teeling-főnix
Az újjászületésre egészen az 1980-as évekig kellett várni. Ekkor egy John Teeling nevű főzdealapító úgy döntött, hogy saját ügyének tekinti az ír whiskey feltámasztását. Nem véletlenül választotta vállalkozása címermadarának a főnixet, gyakorlatilag a hamvaiból hozta vissza a műfajt. Sokat segített az is, hogy a Jameson márkát is magába foglaló főzde-konglomerátum új tulajdonosi köre nagy összegeket fektetett az ír whiskey reklámozásába, így szépen lassan a világ újra felfigyelt a Zöld Sziget párlataira.
Skóciához képest, ahol a főzdéket szigorú szabályok kötik gúzsba, Írországban nyitott volt az út a kísérletezésre és a műfajok közötti próbálkozásokra. Régen elfeledett technikákat, sosem látott hordókísérleteket, gabonaprofil-változásokat hoztak magukkal a kísérletezés évei, és igen, néhány lepárlóoszlopot is.
2019-re Írországban huszonöt lepárló működött. Ezek között számos nagy múltú, újranyitott főzde, és néhány fiatal versenyző is található, akik saját értelmezésükben mutatják be, mit is jelent az ír whiskey a huszonegyedik században.
Az ír whiskey-t elsősorban a selymesség jellemzi. Földes, tőzeges, erősen fás ízjegyeket itt ne keressünk, azért érdemes Skóciába menni. A visszafogottabb, virágos, mézes, gyümölcsös, vaníliás aromák sokkal jellemzőbbek.
Ez részben az újra visszatérő háromszori lepárlásnak, a gondosan válogatott hordóparknak, melyben rumos-, sherrys-, bourbon-, fehérboros-, sőt, söröshordók is szerepelnek, és a gabonaalapanyagnak köszönhető. Az ír törvények három év kötelező hordós érlelést írnak elő. Az ír whiskey gabonaprofilja ugyanis gyakran tartalmaz malátázatlan árpát, és egyáltalán nem jellemző a tőzegfüstön szárítás sem, mely bizonyos skót régiók italának kölcsönöz semmi mással össze nem téveszthető jegyeket.
Típusok:
Blended Irish Whiskey – Ma már az ír whiskeyk kilencven százaléka blend, ami jelzi, hogy itt is munkába álltak Aeneas Coffey lepárlóoszlopai.
Single Malt Irish Whiskey – Egyetlen lepárló által készített, 100%-ban malátázott árpából, üstös eljárással készülő whiskey.
Single Pot Still Whiskey - Az egykori pure pot still mai neve. Malátázott és malátázatlan árpa keveréke, egyetlen lepárlóüstnyi mennyiség lepalackozva. Csak Írországra jellemző stílus.
Grain Irish Whiskey - Külünlegesen lágy ízvilágú, búzából vagy kukoricából lepárlóoszlopban készülő párlat.
Single Grain Irish Whiskey - Az előző verzió továbbfejlesztése, de itt az alapanyagot egyetlen gabonaféle alkotja, és egyetlen lepárló állítja elő a párlatot.
Poitín - Különleges kategória, leginkább az amerikai moonshine-ra hasonlító ital. A gabonapárlat egyetlen percet sem tölt hordóban, főzés után kerül palackba, nem igényel érlelést.
A fenti kategóriák és jellegzetességek mellett jelenleg számtalan különleges mikrotételekkel, határfeszegető párlatkísérletekkel találkozhatunk az egyre színesebb ír palettán. Ez is mutatja, hogy az ír whiskey története, bár mögötte dicső múlt és nehéz évek is állnak, korántsem zárult le, sőt, éppen izgalmas új fejezet születésének lehetünk tanúi.
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.