A nyári szezon elején, amikor megjelennek a piacokon a friss tökök, népszerű ételnek számít a rántott tök vagy a töltött változat is, de ebből a zöldségből készül a mindenki által ismert tökfőzelék. A lisztes, tököt alig tartalmazó menzás tökfőzelék-élmények sokak számára beárnyékolják ennek a frissítő nyári fogásnak az emlékét. A haladó szellemű magyar éttermekben, így a Kistücsök konyháján is azon munkálkodnak, hogy elfeledtessék ezeket az élményeket.
Jahni Lászlóval beszélgettünk e tradicionális, egyszerű nyári fogásról.
A tökfőzelék helyes elkészítésének kérdése kényes kérdés. Van egy alapmetódus, amit érdemes követni, a többi viszont már nagyjából ízlés dolga. Míg sokan a rántással készült változatra esküsznek, és pirospaprikásan szeretik a főzeléküket, addig a másik tábor nehezen tudná csak elképzelni is, hogy ez a fogás azonos azzal a hidegen tálalt, fehér változattal, amit ők preferálnak. Olyan is akad, aki a kapros tökfőzelékben éppen csak a kaprot ki nem állhatja, ők általában petrezselyemmel helyettesítik a megosztó fűszert.
„Ez a két változat azért is alakulhatott ki, mert amit első nap el lehet adni melegen, azt másnap már hidegen kínálhatod. Valójában a tökfőzelék egy olyan étel, amit az éttermeknek nagyon kényelmes elkészíteniük, mert egyfajta alapanyagból akár három, négyféle fogás is megoldható. Habarással vagy rántással készítve azonban a tökfőzelék sem jó hidegen, ez az egyik oka annak, hogy nem ezt preferáljuk. A másik pedig, hogy amikor ilyen metódussal készül a főzelék, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a sűrítés után 5-10 perccel ismét folyós lesz az étel állaga. Elmondható, hogy a tök egészen furcsán reagál a habarásra vagy a rántásra és visszapuhul ezektől. Ezért érdemesebb saját magával sűríteni, hiszen akkor sokkal jobb lesz a tartása.”
Az ízesítés kérdése pedig már valóban egy szinte háztartásonként változó szokás: ecettel vagy citromlével egészen bevett metódus savanyítani, de segítségül lehet hívni a kovászos uborka levét is. Tejföl helyett pedig kerülhet a főzelékhez kefír, vagy joghurt, ami szintén a frissebb savasabb ízvilágot indukálja, de a laktózintoleranciával küzdők kókusztejjel is próbálkozhatnak.
„Habár egy főzelék magában is ízletes és laktató tud lenni sokak hiányolják, ha nincs hozzá valamilyen feltét. A tökfőzelék esetében a legnépszerűbb velejárók a fasírt legyen az igazán nagy, mint a Stefánia, vagy csak kis gombóc és a különböző pörköltök szafttal, de bátran hozzá lehet rakni egy darab rántott tököt vagy rántott krumplit is. A klasszikus feltétek közé tartozik még az oldalas, de a gőzölt vagy párolt húsgombócok is passzolnak hozzá.”
Valljuk be, a tökfőzelék akkor igazán jó, ha meg lehet enni hidegen és melegen is. Hiszen a nyári forróságban élvezünk bármikor hozzányúlni: kellemesen hűsít, és az éjszakai hőmérsékletváltozás mellett jól eshet akár melegen is. Az is elég azonban, ha a forróbb éghajlaton élő népek logikáját követve a hőségben melegen fogyasztjuk, akár az arabok a teát.
A Kistücsök tökfőzelék-saláta receptje (4 főre)
Hozzávalók:
- 1,5 kg tök
- 1 csomag kapor
- 1 nagyobb vöröshagyma
- fokhagyma ízlés szerint
- ecet vagy citromlé ízlés szerinti mennyiségben
- olívaolaj
- só
- bors
Elkészítése:
- Ez a recept nem tartogat sok meglepetést, ugyanúgy indul, mint egy tökfőzelék: étolajon megpárolunk hagymát és fokhagymát, majd rádobjuk a tököt.
- Megvárjuk, míg megpuhul a tök is, majd az egészet összeturmixoljuk egy kis ecettel és egy kis kaporral, esetleg tehetünk hozzá reszelt citromhéjat.
- Körülbelül a tök feléből készül a krém.
- Megvárjuk, amíg lehűl a tökkrém, majd a tök másik felét is legyaluljuk, sózunk, cukrozunk, adunk hozzá egy kis olívaolajat és elegyítjük a kettőt – így születik belőle krémes "saláta".
Ez valójában egy főzelék hidegen, de akár meg is lehet melegíteni, úgy is igazán ízletes. Plusz kaporral, hajtásokkal még hangsúlyosabbá tehetjük a saláta mivoltát.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.