Egy vacsoraélmény létrejöttében az ételeken és a kiszolgáláson kívül más tényezők is szerepet játszanak, legyen szó hagyományos vagy fine dining éttermekről. Ilyen az is, hogy melyik asztalnál ülve költjük el a vacsoránkat.
Egy sydney-i étteremben ennek is ára van, ezért felárat számolnak fel az ablak melletti helyekért. Elmondásuk szerint ezt pont úgy kell felfognunk, mint amikor valaki nyaraláskor tengerre néző szobát szeretne, vagy az első sorból akar hallani egy koncertet. Bár előfordult már a világtörténelemben, hogy egyes panorámás éttermekben felárat kértek a jobb kilátást nyújtó asztalokért, ez egyelőre nem számít bevett gyakorlatnak a gasztronómiában.
A Sydney egyik elegáns külvárosi negyedében található olasz étteremben a város egyik öblére néző asztalokért húsz ausztrál dollárral, azaz csaknem négyezer forinttal kell többet fizetni. Az összeg a vacsoramenük árához viszonyítva viszont inkább csak jelképes. Az Ormeggio nevű étteremben ugyanis kétszáz ausztrál dollárt, vagyis kb. 40 ezer forintot kérnek egy 11 fogásos menüért, italok nélkül. Az étterem mégis jelezni akarja a vendégek felé: a jobb asztalokért bizony mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk.
Az étterem állítólag azt elégelte meg, hogy sokan csak akkor voltak hajlandók visszajelezni a foglalást, ha garantálták számukra a vízre néző asztalt, amelyből természetesen csak néhánnyal rendelkezik az étterem.
A környékbeli vízparti éttermek közül sokan nem értenek egyet ezzel a gyakorlattal, és nem tartják valószínűnek, hogy trend válna a kezdeményezésből. Továbbra is az érkezési sorrend számít majd a vízre néző asztalok kiosztásakor, de még azt is járhatóbb útnak tartják, ha a törzsvendégeiknek tartják fenn a legjobb helyeket.
Forrás.