A futurizmus filozófiája a jövőbe és technikai haladásba vetett hitre épül. Esszenciája a gyorsaság, az innováció, a militarizáció és a nacionalizmus. A múltat élesen elutasító irányzat éllovasai a hétköznapi élet minden egyes területére szerettek volna hatni. Az evés pedig mindenkit érintett.
1930-ban Filippo Tommaso Marinetti és Luigi Colombo - művésznevén Fillia - egy olasz napilapban publikálták először a futurista konyha alapelveit. A Manifesto della Cucina Futurista című írásukban az ételt művészetük egy újabb alapanyagának tekintik. Az olaszokat étvágygerjesztő élelmiszerszobrok készítésére és forradalmi technológiák alkalmazására szólítják fel.
Ilyeneknek számítottak abban a korban például az UV lámpák, az ózon gépek, és a desztilláló készülékek is. A mozgalom célja az érzékszervek teljes körű kielégítése az eredetiség és harmónia jegyében. A publikáció elrendelte az evőeszközök száműzetését, így az ujjaink használatát. Fontos volt a tapintás, a szaglás, a különféle hangok és képek bemutatása evés közben. Első teljes szakácskönyvüket 1932-ben adták ki. Nem recepteknek, hanem formuláknak hívták az ételek elkészítési módjait. Gyakran nincsenek pontos instrukciók, inkább az alapelvek és a hozzáállás határozza meg egy futurista szakács sikerességét. Íme pár fogás a könyvből:
Intuitív Előétel
“Vájd ki egy narancs belsejét, és töltsd különféle szalámikkal, vajjal, ecetes gombával, szardellával és zöld paprikával. A paprikákba rejts kicsi kártyákat, rajta futurista eszmékkel, vagy meghökkentő gondolatokkal. Például írd rá, hogy Éljetek veszélyesen!”
Zoológiai Leves
“Rizslisztből és tojásból készült, különféle állatokra formázott, lekvárral töltött tészták, forró rózsaszín alaplében tálalva, pár csepp olasz kölnivel fűszerezve.”
- "apró zeller kockák Veronából olajban sütve, fűszerpaprikával.
- apró répakockák olajban sütve, reszelt tormával.
- főtt borsó.
- apró ecetes hagymák Ivreából, aprított petrezselyemmel hintve.
- apró Fontina sajt szeletek,
Fontos: A kockák nem lehetnek nagyobbak mint egy köbcentiméter!”
Tavaszi Paradoxon
“Egy nagy fagylalttal töltött henger tetejéből banánok lógnak, akár egy pálmafa. Rejts el köztük néhány főtt tojást, a sárgájukat szilvalekvárra cserélve.”
A futuristák szerettek volna túllépni a hagyományokon. A múlttól való megszabadulás viszont egy szokatlan fordulatot, a tészta eltörlését is jelentette.
Az új véleményvezérek szerint a pasta elnehezíti a gyomrot, letargikussá, és passzívvá tesz.
A szénhidrátot a szenvedély gyilkosaként és az elhízás okaként mutatták be: hiszen milyen szerető lehet egy olyan férfi, akinek állandóan tele van a hasa?
“Harcolnunk kell a szósz-pocsolyák, a rendezetlen ételkupacok, s mindenekelőtt az elpuhult, férfiatlan főtt tészták ellen. Bármely tésztakedvelő, aki őszintén megvizsgálja a lelkiismeretét, abban a pillanatban, amikor napi tésztapiramisát lenyeli, a komor elégedettség mélyén egy fekete lyuk betömését találja" - írta Marinetti.
Ez a kampány pont kapóra jött Benito Mussolininek, aki szerette volna Olaszországot önellátóvá tenni. Ebben komoly szerepet kapott volna a gabona import elhagyása, ami a két világháború közötti időben különösen problémás volt. Az olasz gasztronómia rengeteg féle kenyerének előállítása még határeset volt, viszont a tészták lisztjéhez szükséges durumbúza termesztése egyszerűen csak néhány déli régióban volt megoldható.
A vezér megpróbálta növelni a búzával foglalkozó területek számát, viszont emiatt a húspiacra szánt termőterületek is csökkentek, így a hús is drágult. Az olaszok kétségbeesetten igyekeztek különféle liszteket keverni, és túlélni az ínséges időket. Bár Mussolini odáig sosem merészkedett, hogy gazdasági okokból ténylegesen betiltsa a tésztát, de így is komoly hadjáratot indított ellene. Magasabb adókkal sújtotta a külföldről érkező gabonát, és elkezdte intenzíven propagálni a rizsfogyasztást. 1928-tól kezdve minden év november elsejétől Nemzeti Rizs Napot tartott, ingyen rizottó-konyhákat állíttatott és gyakran volt rizs osztogatás is.
Függetlenül attól, hogy az orvosok egyetértettek azzal, hogy a változatos étrend fontos szerepet játszik az egészséges életmódban, az olasz közvélemény teljesen felháborodott a törekvéseken. Nápoly polgármestere kijelentette, hogy “az angyalok odafent semmi mást, csak vermicelli al pomodorot esznek.” Marinetti erre úgy válaszolt, hogy “pontosan ilyen unalmasnak képzeli el a mennyországot.”
Még az Amerikai Nemzeti Makaróni Manufaktúrák Szövetsége is tiltakozó táviratot küldött a miniszterelnöknek. Az egyszerű, minőségre fókuszáló népi konyha nem tudta hova tenni az extravagáns törekvéseket és az egzotikus ízek kombinációját. A propaganda megbukott, a rizs még a dráguló liszt ellenére sem vált igazán népszerűvé csak a legszegényebbek és a katonák fanyalodtak rá. A háborús idők elmúltával és Benito Mussolini 1945-ös halálát követően példátlan mértékűvé vált a tésztafogyasztás - és ez a mai napig kitart.