A maják a hagyományos keserű csokoládéból készült italukat nemes egyszerűséggel az „istenek italának” nevezték, a 17. századra pedig az európai csokoládékészítők már amolyan édes művészetté alakították. Mind a mai napig az egyik legnépszerűbb íz és alapanyag, legyen szó pékáruról, forró italról vagy fagylaltról.
A csokoládé iránti rajongás világszerte egyre csak nő, amint azt a Harris Poll és a Mondelēz International nemrégiben közzétett, a fogyasztói trendekről szóló globális felmérése is bizonyítja. A jelentés szerint a megkérdezett globális lakosság 57%-a és az észak-amerikai fogyasztók 65%-a inkább a közösségi médiáról mondana le egy egész hónapra, mintsem, hogy ne egyen csokoládét.
Figyelembe véve, hogy mennyire a telefonunk mennyire a kezünkhöz van nőve, és hogy milyen mértékű függőséget okoznak a közösségi médiában kapott és osztogatott like-ok, illetve a vírusvideók, ez a jelentés igazolja, hogy mennyire szeretjük a csokit. Szintén kiderült a felmérés során, hogy a globális fogyasztók több mint 80%-a havonta, több mint 50%-a pedig hetente fogyaszt csokoládét.
Mondhatni, hogy ahogy a maják istenítették a csokoládét, így vagyunk ezzel mi magunk is a modern világban. A megkérdezettek 82%-a azt állította ugyanis, hogy a csokoládé jót tesz a léleknek, 73% pedig kijelentette, hogy a csokoládé képes egy átlagos pillanatot rendkívülivé változtatni. Ez bizony nem csak képzelgés, ugyanis a csoki két olyan vegyületet is tartalmaz, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szerotonin és a dopamin felszabadulásához az agyban. A szerotonin és a dopamin a legfontosabb boldogsághormonok közé tartoznak, amelyek a testünkben az örömmel, a derűvel és az élvezetekkel kapcsolatosak. Amikor tehát beleharapunk a kedvenc csokoládénkba, vagy megiszunk egy csokoládéturmixot, akkor a dopamin és a szerotonin olyan löketet kap, amely az eufória boldogító érzését eredményezi. Következésképpen, amikor a fogyasztók a jelentések szerint a csokoládéra úgy hivatkoztak, mint egy a mindennapok súlya alól mentesítő menedékre, illetve a napjukat szebbé tevő ételre, teljes mértékben igazat mondtak.
Furcsa módon rengeteg tanulmány született a közösségi média ugyanezekre az öröm receptorokra gyakorolt hatásairól is. Mind tudományos kutatások, mind pedig cikkek is egy erősen addiktív droghoz hasonlítják a social mediát, mivel a like-ok és a kommentek révén kapott figyelem szintén dopamin felszabadulását váltja ki az emberi agyban. Sajnos ezek a tanulmányok gyakran beszámolnak a közösségi média önbecsülésre gyakorolt negatív hatásáról, illetve a társas nyomás veszélyéről és a függőségi szövődményekről is, amelyek dopamin iránti vágyból adódnak – a kattintásokon keresztül. Tehát, ha ezt vesszük alapul, akkor a csokoládéval valóban jobban járunk!
Forrás: tastingtable.com
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.