Előre leszögeznénk, hogy nem tisztünk igazságot tenni olyan kérdésekben, amelyek kapcsán folyamatos tudományos kutatások zajlanak. Káros-e a hő hatásának kitett, majd az emberi szervezetbe juttatott titán-dioxid (E-171), a glicerinnel kölcsönhatásba kerülő propilén-glikol? A legkülönbözőbb E-számokkal futó csomósodást gátló anyagok, emulgeálók és tartósítószerek közül melyik esik a veszélyes, kérdéses és biztonságos kategóriába?
Egyetlen példa. Ha egy ételfesték-kereskedésben fekete színű festéket keresünk, több kényelmi termék is elénk fog kerülni: utántöltős ételfesték-filc, tubusos gél, színezőpor, olajban oldódó folyékony ételfesték, airbrush...
De miért fogyasszunk el a menő fekete réteggel megalkotott tortánkban, macaronunkban vagy burgerbucinkban E-104-et, E-129-et, E-133-at, E-151-et és nátrium-benzonátot, ha természetes módon is színezhetünk? Az ételfestékek világában külön bizarr, hogy a termékek egy részén fel van tüntetve, hogy gyermekek figyelmére és tevékenységére káros lehet a fogyasztásuk... Márpedig a szivárványszínű vacsora igen gyakran a gyerekek kívánsága.
Pedig a természetes színezők használata nem sokkal bonyolultabb, mint a tubusokba vagy spray-s dobozokba zárt művi társaiké. Hiszen szó nincs arról, hogy az édesburgonyát nekünk kellene porítanunk, vagy a fekete ribizlit házilag kellene liofilizálnunk (ha-ha) – ezek a színes és színezésre alkalmas alapanyagok kaphatók por formájában is.
Sárga? Kurkuma!
Bármit megszínez, ha tettük már húsos vagy zöldséges raguba, tapasztalhattuk is már. Gyakorlatilag mindent megfest a kezünktől az edényekig, és gondolnánk-e vagy sem, fehércsokoládét, fagylaltokat, joghurtokat is gyakran színeznek az indiai fűszerrel. A kurkuma gyógyereje egyébként bizonyított, az emésztőszervek és a máj barátja, nem véletlenül kapható gyógyszertárakban kivonat formájában kapszulában is.
Rózsaszínhez, pinkhez: céklapor
Aki tett már valaha céklát például egy egészséges zöldségturmixba, tudhatja, hogy a színe mindent visz. De elég csak az orosz nemzeti levesre, a borscsra gondolnunk – a cékla nyomot hagy az étel színében, ez fix. Ez a természetes módon édes gyökérzöldség éppen édes mivoltának köszönhetően remekül alkalmazható süteményekben, piskótában is. Élénk színe vetekszik a műanyag-társakéval. Egy másik megoldás a meggylé, ha folyékony komponenst is tudunk alkalmazni.
Ha a cél a lila
Három bevett megoldás is kínálkozik. Liofilizált áfonyából és fekete ribizliből is készül por, amivel színezhetünk. Ugyancsak liofilizált lila színű édesburgonyával is dolgozhatunk. De attól függően, hogy milyen ételt készítünk, ezek az alapanyagok – különösen a bogyós gyümölcsök – leturmixolva hozzáadva az ételhez nem csak por formájában színeznek.
A zöld színű sztár: matcha
Éppen nemrégiben írtunk arról, hogy bár szép és jó a matcha diadalmenete a kortárs gasztronómiában, de éppen a tradicionális japán teaszertartás lényege vész el, miközben zöldülnek a fagylaltok, macaronok, latték. De hová lett a matcha a matchából? című cikkünk itt olvasható. És persze ettől még a matcha rendkívül egészséges és kiváló színező.
Két kézenfekvő megoldás a barna színhez
Ezt nem is kell sokat ragozni: cukrozatlan kakaópor és karobpor. A karobot sokan fogyasztják, akik nem szeretnék az élénkítő hatású teobromint tartalmazó kakaót használni, például gyerekeknek kakaó helyett karobbal keverik ki az esti „kakaót”. Színezőnek mindkettő kiváló.
A legcoolabb: fekete
Nagy divatja van a fekete ételeknek. Van valami egyszerre meghökkentő és vonzó abban, ha a jól ismert „sápadt” spagettink, hamburgerbucink vagy az egyébként színpompás macaronunk feketéllik. A két legelterjedtebb feketítő a tintahal tintája és az aktív fekete szén. Mindkettőtől ébenfekete lesz az étel és nincsen plusz ízük, sem utóízük.
Mit keres a tintahal tintája a süteményben? Olvassa el korábbi cikkünket is!
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.