Erő, bölcsesség és bőség: szerencsehozó ételek a Sárkány évéhez – Ezerarcú Kína | 3. rész

A kínai horoszkópot a holdnaptár alapján határozzák meg, amely szerint a 2024-ben beköszönt a sárkány éve. A sárkány a régi mondák szerint az erő, a bölcsesség és a bőség jelképe. Ami az előrejelzéseket illeti az asztrológusok egy fordulatokkal teli esztendőt jövendölnek, amelyben az emberiség sorsát pozitívan befolyásoló változások kezdődhetnek el kollektív és egyéni szinten is. 

Az ünnep dátuma évről-évre változik, bonyolult számítások alapján kalkulálva: idén február 10-től egészen február 16-ig tart. A szokások szerint február 9-én, azaz újév előestéjén tartják meg a hagyományos újévi vacsorát (kínaiul: 年夜饭, nián yèfàn), ahol a távoli tájakon és városokban élő rokonok számára is kötelező a részvétel. Az étkezés egyben a család egységét, összetartását és a változatos és ízletes fogásoknak köszönhetően az újévet meghatározó szerencsét, bőséget és hosszú életet szimbolizálja. 

“Az vagy, amit megeszel” – magasabb szinteken

Az újévi asztalon megjelenő fogások - Kína méretének és kulturális gazdagságának köszönhetően - régiónként eltérhetnek elkészítési módjukban. Egy azonban bizonyos, hogy a megjelenésüknek és elnevezésünknek köszönhetően létezésük nem a véletlennek köszönhető, hiszen szimbolikus jelentőséggel bírnak: 

• Tavaszi tekercs: Ez az európában is elterjedt és népszerű étel a Tavaszi Fesztiválról kapta a nevét. A hagyományosan rizsliszttel készülő tésztát tájegységenként eltérő módon készíthetik el, így létezik gőzölt, főzött vagy olajban sütött változata is. Újévkor az utóbbit részesítik előnyben, hiszen a sült tekercsek színe az arany rudakéra emlékeztet, ezáltal a gazdagságot szimbolizálja. Töltelékét képezheti hús vagy zöldségek, illetve ízesítésként szója vagy szezám alapú szószok, csípős vagy édes chili olaj egyaránt.  
• Hússal vagy zöldséggel töltött tésztagombóc: Különösen Észak-Kínában népszerű ez a fogás, amelyből a hagyomány szerint minél többet eszik valaki, annál több pénzt fog keresni az újévben. Továbbá, mivel a kínai elnevezése, a jiǎo zi szókapcsolat úgy is értelmezhető, mint a “csere” szó, így egyben a régi és az új év között történő cserélődést is jelképezi. Tölteléke készülhet húsokból (disznó, marha), vagy rákból és zöldségekből. Ízlés szerint gőzölt és/vagy pirított változata is kedvelt. 
• Hosszú tésztából készült fogások: Ez a végtelen hosszú tésztából készült fogás a hosszú életet jelképezi, amelyre kínai elnevezése is utal (长寿面, cháng shòu miàn, szó szerint hosszú élet tésztát jelent.) Evés közben nem szabad sem szétszedni, sem pedig harapni, hogy minél hosszabb évek várjanak ránk. Régiónként eltérő, hogy a tésztát pirított vagy leves formájában tálalják. A szimbólumok sora azonban itt még nem érhet véget: a tésztához hozzávalóként használt tojás a nagy és boldog családot, a rák a szerencsét és a vagyont, a barack a hosszú életet, a tofu pedig a boldogságot és szerencsét jelképezi az egész család számára.  

• Egészben sült, párolt hal: A magyar hiedelmekkel ellentétben, amely szerint nem szabad halat enni újév napján, a kínai hitvilágban a hal nagy bőség hozója lehet. A gazdagság és szerencse mellett az egészben sült hal a harmonikus és boldog családi életet is jelképezi. A halat nem szabad egyben megenni, hanem hagyni kell belőle némi maradékot is a későbbi elfogyasztásra, hogy a bőség egész évben “kitartson”. A halat gyömbérrel és hagymával töltik meg, majd ízesített, szójaszószos mártásban megpárolják a vízgőz felett, amelytől ínycsiklandozóan puha és szaftos lesz.  
• Egészben sült, párolt csirke: Míg hazánkban a csirke szintén tiltott az újévi ételek listáján, addig az egészben sült csirke - amelyet párolt, vagy sült, grillezett formában is fogyasztanak - Kínában a szerencsét és a fellendülést jelképezi. A csirke lábát általában a családfő fogyasztja el, hogy az újévben “meg tudja ragadni” a jó anyagi lehetőségeket. Az egészben sült csirkét először általában az ősök szellemeinek ajánlják fel, hogy a családot védjék és megáldják az új esztendőben is. 
• Rizstorta vagy nián gāo: Kötelező kellék az édes rizstorta, amely rizs, cukor, gesztenye, kínai datolya és lótuszlevél felhasználásával készül. A ragacsos édességet azért is fontos megenni, hiszen elnevezésében a gāo szó jelentése szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy “magas”. Ennek köszönhetően az újévünk túlszárnyalja majd az előzőt és sokkal jobb életet biztosít nekünk.  
• Édes rizsgolyók: A Tavaszi Fesztivál egyik kedvelt ételéről az édes, ragacsos rizsgolyók kerekségéről az egységre, a családi együttlétre és a viszontlátás örömére asszociálnak Kínában. 
• Gyümölcsök: Az ünnepi asztalokon helyet kapó legnépszerűbb gyümölcsök a citrusfélék, mint a mandarin, a narancs vagy a pomelo. Aranysárga vagy narancssárga színüknek, valamint kerek formájuknak köszönhetően a teljesség és a gazdagság jelképei. Ha mindez még nem lenne elég indok az elfogyasztásukra, akkor érdemes megjegyezni, hogy a narancs és a mandarin elnevezése a 橙, chéng egybecseng a “siker” szóval.  
• Zöldségek: A kínai konyha által előszeretettel használt zöldségek sem maradhatnak el a felsorolásból, hiszen szinte mindegyik összetevőnek különleges erővel bíró jelentősége van. Többek között a hínár a gazdagságot és a szerencsét, a póréhagyma a hosszúságot, örökkévalóságot és a zöldsaláta a meggazdagodást jelképezi. 
• Hot pot: A sorozat előző részében részletesen ismertetett hot pot remek módja a közösségi étkezéseknek, amelyet újévi lakoma formájában is előszeretettel fogyasztanak. A magyarul tükörfordításban “forró fazék” elnevezés beszédes, hiszen az asztalnál ülő vendégek maguk főzik ki egy forró, rotyogó alaplében a friss alapanyagokat.

Amely az ételeket kísérő, koccintásra alkalmas italokat illeti, a legnépszerűbb az ún. Tusu bor (kínaiul: 屠苏酒, Tú sū jiǔ), amely a baijou egyik kedvelt változata. A kínai orvoslásban is előszeretettel használt ital gyógynövényeket tartalmaz, mint a rebarbara vagy különböző gyökerek. Melegséget ad a testnek, ennek köszönhetően megvéd a megfázástól és a járványos megbetegedésektől. További érdekesség, hogy bár a kínai hagyományok szerint étkezésekkor először a rangidős családfő emeli koccintásra a poharát, a Tusu bor esetében ennek az ellenkezője javallott és a család legfiatalabb tagja kezdeményezhet. 

Hogyan ünneplik a Holdújévet Kínában? 

A kínai újév egyben a tavasz eljövetelét is jelképezi, amelynek alkalmával el kell űzni a telet jelképező és az otthonok körül ólálkodó gonosz szellemeket. Ennek érdekében Kína szerte látványos tűzijáték, sárkány-és oroszlántánc kíséri az ünnepségeket. 

A magyar szokásokkal ellentétben az újévi időszakban jó alaposan ki kell takarítani a lakást, hogy a rosszat “elseperjék” az útból és felkészítsék az otthonokat a jó szerencse bejövetelére. Annak érdekében, hogy a szerencse meg is érkezzen, a lakásokat piros díszekkel, lampionokkal, illetve szerencsét és védelmet hozó feliratokkal, versekkel díszítik fel. Kínában a piros szín nagy jelentőséggel bír, hiszen amellett, hogy a bőség és a gazdagság színe, harsány jellegével elriasztja az ártó szellemeket, szörnyetegeket is. 

A karácsonyhoz hasonlóan újévkor Kínában is megajándékozzák egymást a családtagok. Különösen fontos és kötelező ajándék a pénzt tartalmazó piros boríték, amely biztosítja azt, hogy egy békés és nyugodt év várjon a birtokosára. 

A hiedelmek szerint újévkor az ősök számára felajánlásokat kell tenni, hogy védelmet és áldást hozzanak el a család számára. Ennek módja a még megkezdetlen ételek szimbolikus felajánlása, vagy az asztalnál egy üresen álló, szabad hely meghagyása, ahol az ősök szellemei helyet foglalhatnak. 

A hosszú ünnepségsorozat február végén a Lampion Fesztivál alkalmával ér véget, amely az év első teliholdjának napjára esik és a színes lampionok látványa mellett a tüzijáték és zenés-táncos mulatságok kísérik.