A risi e bisi kifejezés eredete természetesen a rizsé és borsóé. Venetói dialektusban mondják így, és így vette át a világ is, többek között a magyar konyha. A legnagyobb különbség a magyar és az olasz változat között, hogy itt, Magyarországon köretként fogyasztjuk a rizibizit hús vagy rántott sajt, rántott gomba mellé, míg Olaszországban ez úgynevezett primo piatto, vagyis egy olyan funkciójú étel, ami itt tulajdonképpen nem is létezik. Ez egy általában húsmentes, könnyed előétel, ami azért mégis felér egy teljes fogással. Ugyanakkor se hal, se hús, sem semmilyen komolyabb feltét nem jár rá.
Az az Olaszországban kiváló minőségben termesztett gabonaféle és ez az alapvető élelmiszerként funkcionáló hüvelyes alkotja az étel lényegét. A legjobb persze friss, zsenge borsóból, de nem bűn eltett zöldségből dolgozni. Miért is lenne?
Amitől igazán különleges ez az étel, hogy kétféle módon fogyasztják. Egyrészről egyfajta minestroneként, azaz levesként. De ne a magyarok leveseire gondoljatok, hanem egy sűrű, rizs alapú levesre, ami szintén primo piatto.
Kínálják ugyanakkor kicsit hasonlóan a rizottóhoz,
de fontos, hogy ez nem egy rizottó!
Hanem egy egyszerű egytálétel, amiben sok zöldség szerepel, megszórják esetleg friss petrezselyemmel, talán hintenek rá egy kis parmezánforgácsot, de ennyi. Basta!
Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek, hogy „Olaszul l’enni jó!”
Legyetek jók!
Gianni
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.