Egyetlen cikkben egy egész ország borairól átfogóan szólni nehéz feladat, főleg ha egy olyan sokszínű, izgalmas, történetekben és mítoszokban bővelkedő területről van szó, mint az Appennini-félsziget. Herczeg Ágnes borszakértővel most inkább hanyagoltuk Chianti múltba vesző gyökereit, eltekintettünk az etruszk borkultúra évezredekkel ezelőtti amfora-kereskedelmének részletezésétől, inkább az aktualitásokra koncentráltunk. Olyan témákat jártunk körbe, melyekre napjaink olaszországi borvidékein éppen tevékenyen zajlik a válaszkeresés.
Mi áll a Prosecco-robbanás hátterében? Hol tart Chianti önmeghatározása? Egyensúlyba hozható-e a számtalan hagyomány a megújulásra való törekvéssel?
Mik a meghatározó bortrendek 2023 Olaszországában?
Olaszország még mindig az egyik legtrendibb boros országnak számít. Amikor azt hinné az ember, hogy már mindent tud róla, mindig elő tud bukkanni egy-egy új felfedezésre váró borvidék vagy szőlőfajta. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy több, mint 500 eredetvédett bort találunk Olaszországban, a szőlőfajtákról nem is beszélve, hiszen abból több, mint 2000 van.
A Prosecco-őrület még tartja magát, sőt, a buborékok a többi olasz borvidéken is előtérbe kerültek. Lombardiában Franciacorta tradicionális módon készült pezsgői mellett egyre trendibb az Oltrepo Pavese Metodo Classico is, picit északabbra pedig Trentodoc klasszikus pezsgői hódítanak – közülük talán a legismertebb a Ferrari. A Prosecco-k közül egyre több a bio, emellett a „col fondo” és a „sui lieviti” vagyis a pét-nat jellegű, klasszikus módon palackban erjesztett, de nem degorzsált pezsgőkkel is gyakrabban lehet találkozni.
Míg korábban az Extra Dry kategória dominált, ma már nagyon sok a Brut Nature, vagyis a teljesen száraz, dosage nélküli Prosecco. Ezzel párhuzamosan indult be a „luxus irány” is, vagyis a dűlőszelektált, grand cru és premier cru területekről származó Prosecco-k népszerűsége, és ma már a rozé változat sem okoz senkinek meglepetést.
Chianti épp újradefiniálja magát, hiszen egy időben a népszerűsége a tömegesen, silány minőségben készült borai miatt erősen visszaesett. Napjainkban azonban újra szívesen választják a kisebb termelők, izgalmas pincészetek borait a világ vezető sommelier-jei. Ha már Toszkána, a Brunello-k sikere továbbra is töretlen, de a szupertoszkán irány megtorpanni látszik és helyette a helyi szőlőfajták kerülnek fókuszba.
Piemont mind a vörös, mind a fehér boraival lázban tartja a borfogyasztókat. Ma már nem csak Barolo-t, Barbaresco-t keresnek az igazi ínyencek, itt is egyre nagyobb szerepe van a szőlő fekvésének és a dűlőknek, és ez nem csak a Nebbiolo esetében, hanem a Cortese szőlőnél, vagyis a Gavi boroknál is igaz.
Délen Puglia tüzes, bársonyosan simogató vörösborai mellett Szicília vulkanikus borai is egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak. A sort szinte végtelenségig lehetne folytatni.
Bármerre is utazunk Olaszországban, a Garda-tótól, a szigeteken és tengerpartokon át egészen a hegyekig, izgalmas borok várnak ránk.
Hova helyezhető az olasz bor a világban? Óvilági klasszikusok lelőhelye vagy éppen megújulni képes, izgalmas területeket, régiókat felmutató ország?
Az utóbbi időben Olaszország a megújulásról szól, de ez a megújulás a meglévő alapokra épül. A klasszikus, már jól ismert borvidékek a fenntarthatóság területén igyekeznek példát mutatni, a régi értékeket megtartva újulnak meg. Nagyon sok kisebb, eddig nem annyira fókuszban lévő borvidék és eredetvédett bor pedig most lehetőséget kapott arra, hogy szélesebb körben, nemzetközileg is megmutassa magát.
Ez a kettősség különösen izgalmassá teszi az országot, mivel ezzel fenn tudják tartani a fiatalabb fogyasztók érdeklődését is a boraik iránt, azokét, akik nem feltétlenül azt szeretnék inni, amit a szüleik is fogyasztottak.
Nyár van, frissességre vágyunk tányérban, pohárban egyaránt. Milyen lehetőségeink vannak, ha túllépünk a Prosecco - Pinot Grigio magától értetődő opcióin?
Ha Olaszországban vagyunk, akkor érdemes a környékbeli borvidékek borai közül válogatni. Már csak azért is, mert jó részük helyben fogy el, így máshol nem is igazán van lehetőségünk megkóstolni azokat. Ha a népszerű desztinációkat nézzük és a klasszikus fehér borokat, északon a Garda-tó, Velence környékén például próbáljuk ki a Soave-t, Lugana-t, Friulano-t. A csizma közepén ne hagyjuk ki a Vernaccia di San Gimignano-t, a Verdicchio-t, a Grechetto-t! Délen és a szigeteken izgalmas lehet egy Vermentino, Greco di Tufo, Catarratto Bianco vagy Grillo.
Melyek a Herczeg Ágnes által legizgalmasabbnak, legfontosabbnak, legkedvesebbnek tartott olasz borvidékek?
Nekem két olyan borvidékem is van Olaszországban, amelyre mindhárom igaz, de most mindháromra külön-külön mondok egy-egy példát. Tudom, hogy eléggé sablonos, de tavasszal Toszkánát és környékét szeretem a legjobban. Legyen ez a legfontosabb borvidék. Azért a legfontosabb, mert itt van talán a legtöbb olyan eredetvédett olasz bor, amelyet a gyűjtők, szakértők, szakírók, sommelier-k és kereskedők a legnagyobb figyelemmel kísérnek. A legkedvesebb számomra Piemont, és ősszel szeretem a leginkább.
Csodásak a szőlőkkel borított dűlők, a színek, az illatok, na és a szarvasgomba és a gasztronómia általában itt valami elképesztő. A legkedvesebb azért is, mert Gaia Gaja jó barátom, és nagyon klassz közös emlékek kötődnek vele ide. A legizgalmasabb pedig most Szicília. Szicíliában nagyon sok változás történik napjainkban. A mennyiségből egyre inkább a minőségre váltanak és az ilyen transzformáció mindig nagyon izgalmas. Magyarként extrém módon szeretem a vulkanikus borokat, itt pedig igazán jó adottságuk van hozzá.
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.