Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. Elhatároztuk, hogy felkeressük őket és megnézzük, hogy az identitásuk hogyan tükröződik vissza a tányérból. Palotabozsokon járunk, ahol ma is a dunai svábok egyik legaktívabb közössége él.
„Ez drágám, ez itt a saures. Nem, ennek nincsen magyar neve” - rázza a fejét Liszi néni, azaz Obert Ferencné, született Ritzl Erzsébet. A tűzhelyen fortyogó, paprikás ételt talán a savanyú leveshez, vagy a pájslihoz lehet leginkább hasonlítani. Mégsem az, köti az ebet a karóhoz Liszi néni. Hagyományosan disznóöléskor készítik a svábok (igaz, egyre ritkábban és egyre kevesebben), friss belsőségekből és szigorúan meghatározott állati részekből származó húsból.
És ez nem is tűnik lehetetlennek, amikor Liszi nénivel ebéd után kitesz az asztalra egy megsárgult füzetet, amibe még nagyanyja kezdte el lejegyezni a svábok süteményit száz évvel ezelőtt. Ezt folytatja Liszi néni, és használják majd lányai és unokái is. Így öröklődnek olyan titkok és praktikák, mint a tökéletes hájas tészta titka, hogy a liszthez a víz mellett sok fehér bort kell önteni.
Cikksorozatunk első részében a sokacokkal foglalkoztunk és Bubreg Istvánnal sokac babot készítettünk.