A brit média a nagy örömben még arról is megfeledkezett, mit jelent ez világviszonylatban, és minek kellett ehhez történnie az Antarktiszon... de ez a kérdés, mint tudjuk, messzire vezet. A klímaváltozás a bortermő vidékeket sem kíméli. Miért is kímélné? Vannak helyek, például Nagy-Britannia, ahol a változások kimondottan előnyösen hatnak a borkészítésre, Bordeaux-ban és Kaliforniában viszont egyre inkább kihívást jelent tartani a lépést a felmelegedéssel.
Hiába mondhatjuk el, hogy volt egy jó év Sussexben, mert a klímaváltozás alapvetően egyáltalán nem kedvez a borkészítésnek, sehol a világon.
A szélsőséges időjárás, az árvizek, a hurrikánok, az extrém, váratlan időpontokban bekövetkező fagyok és szárazságok mind-mind a borkészítők ellenségei.
Aki szőlővel és borral dolgozik, az igencsak ki van szolgáltatva a legapróbb időjárási viszontagságoknak is, hiszen ezek szó szerint nyomot hagynak a boron. Ha végignézünk az elmúlt évjáratokon, igazából elég pontos képet kapunk róla, hogy melyik termelővidéken milyen volt az időjárás, és az esetleges problémák is, amelyekkel a borkészítők szembenéztek, benne vannak a palackokban.
Nem más, mint hogy a hőmérséklet emelkedésével nő a szőlő cukortartalma, sokkal előbb, mint ahogyan ennek be kellene következnie, viszont más fontos folyamatok, amelyek a bor komplexitását eredményezik, még érdemben nem kezdődnek el. Ezért a borkészítőnek döntenie kell: vagy idő előtt szüretelni kezd, és feláldozza a komplexitást, vagy kivárja ezeket is, megkockáztatva, hogy ihatatlan lesz a bor a magas alkoholtartalomtól.
Minden egyes nyárral, amikor újabb hőmérséklet-rekordok dőlnek meg, egyre kérdésesebb lesz, hogy meddig életképes az a rendszer, amely a világ borkészítésére ma jellemző. A szőlőfajták, a termővidékek elhelyezkedése, a vízzel való ellátás, a stílusok, a mennyiségek, a minőség... mind egyre kevésbé biztos.
Randall Grahm, a neves kaliforniai borász nemrég úgy fogalmazott a New Yorker's hasábjain, hogy azt nem is tudjuk közölni, mert nem szeretnénk 18-as karikát alkalmazni, de mondandójának az volt a lényege, hogy az is előfordulhat, hogy záros határidőn belül a romjaikon hevernek majd a világ legjobb borvidékei. Grahm most Santa Cruz közelében egy olyan szőlőfajta nemesítésén dolgozik, amely működőképes tud lenni a jelenlegi kaliforniai éghajlati helyzettel is, nagyon jól bírja a szárazságot és az extrém melegeket is. Meggyőződése, hogy mihamarabb cselekedni kell, hiszen idén is több ezer hektár szőlőt pusztítottak el a tüzek.
Spanyolországban eurómilliókat költöttek a szén-dioxid leválasztással és az öntözés hatékonyságával kapcsolatos kutatásokra, és egészen nagy termőterületeket helyeztek át máshova, hogy megvédjék jövőjüket. Angliában, ahogyan már említettük, a klímaváltozás egyenesen jó hatással van a pezsgőkészítésre, de ez talán az egyetlen számottevő kivétel. Chilében a szárazgazdaság fejlesztésére teszik a hangsúlyt, Ausztráliában pedig egyre inkább a dél-európai szőlőfajtákra kezdenek koncentrálni.
A klímaváltozás ott van a poharunkban.