Az örök kérdés: hogyan kell egyáltalán mondani?
Az elterjedt kiejtési formulákkal ellentétben nem fó, nem is fő a megfejtés. Ha azt mondjuk, fa', kicsit palócosan, az a és az á hangzók között, akkor közel járunk. Azért szögezzük le, a palócleves és a pho még távoli rokonságban sincsenek.
A Vietnamból hódító útjára indult leves nem vietnami, de még csak nem is délkelet-ázsiai.
Eredetileg a franciák vitték Vietnamba az alapötletet a 19. században, majd az idők folyamán addig alakult ott a recept, míg a ma ismert gazdagon megpakolt rizstésztás leves ki nem forrt, és amit ma csirke- vagy marhahússal gazdagítanak. A többi hozzávalót – zöldfűszereket, babcsírát, koriandert, újhagymát, csilipaprikát – külön tálalják a leveshez. Szószokat és ízesítőszereket is használnak, Dél-Vietnamban például hoisin szósszal készítik.
A gazdag levesek iránti elfogultságunk
A hatalmas tál, tésztával rendesen megrakott levesek egész Ázsiában fellelhetők. A kínaiak évszázadok óta falják a tésztaleveseket, és az ő változataikban is a ho fun (széles rizsmetélt) úszik, akárcsak a vietnamiban. Az európai japán éttermek – látva a legújabb trendet – egy időben ráerősítettek a japán tésztaleves, a rámen készítésére.
De ha ez a levesféle ilyen közkeletű, mégis mi okozza a „pho-jelenséget?” Miért nem vagyunk annyira oda a consomméért például?
A gazdag levesek iránti elfogultságunk a szegénységben edződött: természetes ösztönünk volt, hogy a legdúsabb, leglaktatóbb és tápanyagokban leggazdagabb levesek utáni vágy. Mindezt a szupermarketek levespolcai is megerősítik. De meddig? Nos, a jelenlegi trendek szerint már inkább pho-t ennénk.
A pho népszerűségét tehát tézisünk szerint a gazdag levesek jótékony hatásai iránti nosztalgia kelthette életre. Amerikában már rég megértették az ilyen típusú levesek lényegét. Ott az egyik legkelendőbb kommersz leves a Campbell's csirkés tésztalevese, ami gyakorlatilag egy konzervhúsleves. De az ikonikus leves mögött mégis egy időtlen recept, a zsidó konyha egyik alappillére, az aranyló csirkehúsleves áll. Ez a leves gyógyító hatásáról volt nevezetes, s bár ezen hatások erősen kérdőjelesek, ahhoz kétség sem fér, hogy ez a csirkeleves egy igen elismert és kedvelt darab. Sőt, talán az első soul food lehetett!
Phót enni olyan, mint meginni egy csésze jó teát: nem csak a szomjunkat oltja, de kicsit fel is pörget, visszaadja az életerőt.
A pho "veleje"
A phoszakértők készséggel magyarázzák el, hogy a legjobb levesek a marhacsontok lassú tűzön való – akár 72 órán át tartó főzésével – érnek össze. Ez idő alatt a csontból minden fontos tápanyag átvándorol a lébe, amitől ízes, zselatinos, egyszóval különösen tartalmas lesz a leves. Ahogy egy viatnami szakács fogalmaz, itt minden az ízek végső megalkotásáról szól. De nem úgy, hogy mindent beledobálunk a levesbe, hanem az számít, hogyan válogatjuk meg az összetevőket, majd várjuk ki türelmesen azt a hosszú időt, míg a kívánt íz össze nem áll a főzés során.
A pho népszerűségének okait még sokáig tanulmányozhatnánk. Akik az egyszerű, tömör válaszokat szeretik, azoknak itt egy lista arról, miért a pho a legjobb dolog, ami az emberrel történhetett.
13 jó ok a phóra
- Egyszerű. Na, nem elkészíteni, de az alapelv, amitől a pho pho lesz, nagyon is az.
- Könnyen variálható. A jól érthető alapkoncepció annak is szépen megágyaz, hogy aki szeretne, csavarjon egyet azon.
- Bátran fűszerezhető. A pho nem riad vissza a legelvetemültebb fűszerimádók kénye-kedvétől sem. Bármit elbír.
- Minden időben tökéletes. Vannak ugye a tipikus téli levesek. A pho nem ilyen. Bármikor megkívánható, az őshazában is 40 fokos forróságban is szürcsölik.
- Több mint egy leves, igazi kettő az egyben. „Mi lesz a második?” Pho, rögtön a pho után következik.
- Ma már mindenhol ott van. Az olyan helyeken, ahol szeretnek enni, és nem csak a helyi ízeket, a pho ma már megkerülhetetlen. Igaz, okuk sem lenne rá.
- Nem nagy kiadás, hiszen egy komplett ételt kapunk az asztalra. Ehhez nincs mit hozzátenni. Ha mégis magas az ára, ott valami nem stimmel a phóval.
- Mennyből a tészta. A rizstészta forró vízbe ömlő zuhatagát csak az igazán szerencsések láthatják, ők viszont megértenek valamit abból, miért is számít égi áldásnak a tészta a levesben. Különösen nagy égi áldás ez a gluténtartalmú élelmiszereket bármely okból kerülők számára, hiszen a rizstészta egy gluténmentes tésztaféle.
- Ezzel belazulhatsz. A pho nem az illemtanról szól. Előbb vagy utóbb úgyis leesik egy darab kísérő zöldség vagy egy szál rizstészta a nadrágodra. De ez csak oldja a hangulatot. Közösségi levesevés.
- Fedezi a szükségleteket. Protein, szénhidrát, zsír és sok folyadék egyben, nem beszélve a leveshez mellékelt friss zöldségek adta vitaminokról és ásványi anyagokról. Ezzel elketyegsz.
- Nem hízlal. Sok tápláló fogással szemben egy átlagos adag pho 400 kalóriát sem tartalmaz.
- Másnaposságra is kiváló. Tapasztalt fogyasztók állítják egybehangzóan.
- Még jól is néz ki. Manapság nem mindegy. Főleg, ha másoknak is meg akarod mutatni.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.