Hirdetés
Hirdetés

Karnyújtásnyira a Master of Wine címtől

2016. december 19.
Ma 354 Master of Wine él a világon. A borvilág legnevesebb szakértőinek roppant zárt klubjába nem egyszerű bekerülni, ám nem lehetetlen küldetés, magyar tagja azonban még nincs. De bízunk benne, hogy ez már nem sokáig mondható el, mert hazai szakember soha ilyen közel nem volt még cím megszerzéséhez, mint Fiáth Attila.
Hirdetés

Fiáth Attila közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, szakterülete a pénzügy. A budapesti egyetem mellett tanult Cambridge-ben és a Harvardon is. Két éve nemzetközi borakadémikus címet szerzett, ma már a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének elnöke, emellett az Institute of Master of Wine hallgatója, és csupán egy karnyújtásnyira van a cím megszerzésétől. A cím megszerzése átlagosan 5-7 év alatt sikerül a jelentkezőknek, ő alig két év alatt célegyenesben van.

Forrás: Bortársaság

Forrás: Bortársaság


Mondhatni szélsebesen ért a Master of Wine cím kapujába. Mikor és honnan indult a borok iránti szenvedély?
Szimplán hobbiként indult 20 éve, rendszeresen kóstolgattunk borokat, érdeklődtem a téma iránt, főleg a világ borvidékeinek tanulmányozása és a térképek kutatása vonzott. Ez így is maradt másfél évtizedig. Azután 2012-ben a feleségem meglepett egy voucherrel, ami a Borkollégium képzésére szólt, de úgy vélte egyből a haladó csoportba vált belépőt nekem, a felsőfokú tanfolyamon találtam magam. Tehát az borokat régóta kedvelem, kutatom, ám magasabb szinten, tudatosabban csupán 4 éve foglalkozom vele.
Innentől kezdve elindult a gyorsvonat...
Igen, felgyorsultak az események. Már a tanfolyam ideje alatt tudtam, hogy én ezzel komolyabban is szeretnék foglalkozni. A cél az volt, hogy ha sikerül a vizsgám, irány Ruszt, az Osztrák Borakadémia. Úgy véltem, sokat adhat számomra az ottani képzés, na és bevallom, a közelsége miatt a kényelmi szempontok is domináltak.
Itt már világos volt, hogy irány a Master of Wine cím?
Nem, ez mind fokozatosan jött, menet közben. Mindig az aktuális vizsga sikerétől tettem függővé a következő lépést. A Borakadémia képzésének féléves elvégzése adta a lendületet, utána jött az osztrák alapfokú képzés, amit viszonylag gyorsan teljesítettem, a legalább két éves képzést egy év alatt végeztem el. Bár nagyon feszített tempóban haladtam, két havonta vizsgák, egyéb beadandók mellett a disszertációmat is sikerült megírni. Tehát 2013 második fele, és a 2014 első féléve erről szólt, itt volt a következő állomás, a Unit 3-as vizsga. Akkor merült fel bennem először, hogy megpróbálom a Master Of Wine felé venni az irányt. Ez a legnehezebb vizsga, így azt tűztem ki célul, hogy ha sikerül, megyek tovább. De a 3-as vizsga még nem a képzés vége, csupán a vízválasztó, utána még 3 vizsga és a disszertáció is hátravolt.
Könnyű volt témát választani a disszertációhoz?
Könnyűnek nem nevezném, de az már az elején világos volt, hogy a saját szakterületem biztosan erősen megjelenik benne. Pénzügyi szakemberként régiós borstratégiákhoz más nézőpontból közelítettem, egy-egy régió sikerét vagy bukását a pénzügyi területen alkalmazott módszerekkel elemeztem. Rávilágítva a siker és a kudarc összetevőire, és arra, hogy nem elég egy szőlőfajta vagy egy régió kiemelkedő helyzete önmagában a hosszú távú eredményességhez.
Sikeres záróvizsga után újabb lendület, irány az Institute of Master of Wine.
Igen, azonnal jelentkeztem Londonban. 2015 januárjában már a Ruszt-i kihelyezett képzésen ültem. Ám azt el kell mondani, hogy nagyon megszigorították a felvételit. Sok mai Master of Wine nyilatkozta, hogy ma már nem biztos, hogy bejutna. 88-an vágtunk bele, az első gyilkos vizsgán a társaság nagy részét kirostálták. A fele csapat elveszett, köztük például egy francia sommelier bajnok is... A vizsga koncepciója, hogy ismerjük fel a borokat, de bőven akad meglepetés. A Master Of Wine képzésre egyébként is jellemző, hogy teljesen más gondolkodásmódot kíván, másként kell közelíteni a borhoz, mint gondolnánk. Nem az a lényeg, hogy azonnal felismerd, hanem hogy úgy minél több szempontot felsorakoztatva, a stílusjegyek, a jellemzők alapján eljuss valahová. A kezdő csapatból végül 12-en maradtunk a következő vizsgára. A képzést egyébként 100 jelentkezőből általában 2 teljesítik és szerzi meg a Master of Wine címet. Azért ez elég sokatmondó adat.
Hogyan épül fel egy vizsga?
A nagy, éves vizsgák 4 napig tartanak. Délelőtt kóstolás, délután jön az elmélet. A délelőtti kóstolás úgy épül fel, hogy első nap 12 száraz fehér, második nap 12 száraz vörös, a harmadik nap jöhet bármi elénk, édes bor, erősített bor, de akár pezsgő is. Az egész nehézsége, hogy 2 óra 15 perc alatt, mind a 12 bort fel kell ismerni, majd elkészíteni azok leírását. Hiszen csak ezután tudja megválaszolni az adott kérdéseket, úgy, mint származási hely, évjárat, szőlőfajta, de tudják fokozni plusz kérdésekkel is. Egyébként itt az egyik nagy buktatója a Master of Wine képzésnek. Az, aki nem élt vagy tanult angolszász környezetben, annak nehéz, sőt, általában nem sikerül átvenni azt a fajta gondolkodásmódot, itt például a kérdésfeltevést, amit ők alkalmaznak. Ez az esszéknél is eljön persze, hiszen az indoklás, a válasz bizonyítékokkal való megtámasztása alapkérdés. Visszatérve a kóstoláshoz, én azt a taktikát választottam, a legutóbbi vizsgán, hogy a délelőtti vizsgakóstolásokat egyfajta rutinszerzésnek, tapasztalatszerzésnek fogtam fel, és a délutáni elméleti vizsgára koncentráltam inkább. A kettőt együtt, elsőre teljesíteni ugyanis szinte lehetetlen.
Az elméleti vizsga milyen részekből áll? Itt mire kell fókuszálni leginkább?
A lényeg, hogy sok információt kell rendszerezni nagyon rövid idő alatt. Ez egyébként a felkészülési időszakra is érvényes szabály, mert nagyon nehéz pontosan körberajzolni, hogy mit tanuljunk meg. Rengeteg információt kell nagyon rövid idő alatt felkutatni, a tudásanyag hatalmas. Bár a tanulásban nekem van bőven rutinom, néha még nekem is félelmetes volt kinyitni egy újabb ajtót, belevágni egy ismeretlen terület feldolgozásába, mert nem tudhattam, hogy néhány dolgot találok, vagy óriási az ismeretlen területet. Az elméleti vizsga a kóstolások délutánján, illetve a negyedik napon egész nap zajlik. Az első nap a szőlészeté, a második a borászaté, a harmadik nap az utómunkálatokkal kapcsolatos kérdéseket feszegeti, mint például, szállítás, tárolás, palackozás. Mindhárom nap az adott témában 3 esszét kell írni, a megadott feltevés alapján. Negyedik nap a téma mindig aktuális, akár például jöhet egy a trendekkel kapcsolatos kérdés, de a klímaváltozás sem kizárt. Itt főleg arra kíváncsiak a vizsgáztatók, hogy mennyire kreatív az ember, hiszen objektíven nincs jó vagy rossz válasz. Az érvelés és a kommunikációs képességek számítanak leginkább. Az esszékbe kell a gyakorlatban gyűjtött példákat is bemutatni, azokon keresztül elemezni egy-egy témát. Ezeket a példákat, esettanulmányokat kell a jelölteknek a felkészülési időszakban begyűjtenie a nagyvilágból, személyes tapasztalatszerzéssel. Ezeket véletlenszerűen ellenőrizheti is, nincs mellébeszélés. A vizsgák anonimitására ügyelnek, az esszéket két Master of Wine javítja, de mindegyiket más, tehát az én 13 elméleti dolgozatom akár 26 szakavatott szem előtt megmérettetik.
Az elmélet már sikerült. Hogyan készül a júniusi vizsgakóstolási napokra? Honnan lehet beszerezni a szükséges borokat?
Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy itthon nem minden bor elérhető, de az sem működőképes modell, hogy az ember körbejárja a világot. Így az a jellemző, hogy igyekszem olyan kóstolókra, eseményekre bejutni, például amikor Londonban vagyok, ahol egyszerre több bort tudok kóstolni. De mostmár a gyakori, hogy hívnak társaságok is együtt kóstolni, egyre több a lehetőség. Sokat segít a mentorom is, Julia Harding, aki Master of Wine. Ő Londonban él, és ha a városban vagyok, gyakorta ülünk össze, kóstolunk, jegyzetelek. Bár én önállóan készülök, számos tanácsot ad, de például van olyan könyv, ami neki remekül bevált, de nekem egy másik jobban tetszett. Bármivel fordulhatok hozzá, minden kérdésben segít.
A júniusi vizsga, ha sikerül, és persze, csak ezzel a hozzáállással készülök, akkor már Master of Wine leszek. A vizsga után, szeptemberben kiderül az eredmény. A disszertációmat ezt követően kell leadni, de ez már nem befolyásolja a cím viselését. Akár többször is visszadobhatják, és többször újra beadhatom. Ez akár évekig is eltarthat. De én már elkezdtem összeállítani, a téma a korábbi disszertációm folytatása, a borrégiók sikerének kutatása.
Milyen lehetőséget lát a Master of Wine cím megszerzésével? Ezen az úton halad tovább?
Úgy vélem, nincsenek véletlenek. A tanácsadó cégem jól megy, de nem szeretném, ha nagyobbra növekedne. Az egyetemen sínen van a pályám, nagy előrelépési lehetőséget már nem látok. Egyébként pont 2-3 évvel ezelőtt merült fel bennem, hogy lépni kellene, de a merre tovább ködös volt. Külföldre hívtak tanítani, de ott, a pénzügyi területen egy lehettem volna a sok közül. Nemzetközi borakadémikusként nincs annyi lehetősége az embernek, a kiugrási pontot én most a Master of Wine-ban érzem. Ha jól rakom össze a sztorit, ha kellő energiát tudok beletenni, ami az elmúlt években nem volt kérdés, ebben a világban újat tudok mutatni. Hiszen a borüzleti képzésben óriási lehetőségek vannak, és jelenleg két Master of Wine rendelkezik ilyen specifikációval. Egy Sonomaban, és egy Dijonban, az utóbbi helyre hívtak is tanítani, egy kurzust elvállaltam, ma pedig már hivatalosan is a Burgundy School of Business vendégprofesszora vagyok. Szakértőként, akár nemzetközi szinten is, szívesen alakítanék borrégiós stratégiákat, adnék tanácsot. Ennek az első lépései egyébként már elindultak. De a következő félévem a júniusi vizsgára való felkészülésről szól.
 
 
 
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram