Közel-Kelet, Földközi-tenger
A kapor felhasználásának története meglehetősen régre nyúlik vissza. Itt nincs szó távoli tájakról hajókon érkező, földrajzi felfedezések eredményeként konyhákat megújító, egzotikus fűszersztoriról, a kapor, azaz tudományos nevén Anethum graveolens régóta jelen van az öreg kontinensen. Közelebbi származási helyéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik a Közel-Keletet jelölik meg, mások a Földközi-tenger partvidékét határozzák meg őshazaként. Ismeretlen talán a startmező, ismertek azonban a következmények. Akár a tengerparton, akár a termékeny félhold folyóvölgyében terültek el az első kaporföldek, az illatos fűszer nagyon hamar lett nagyon népszerű.
Dylla
A kapor ugyanabba a családba tartozik, mint a petrezselyem és a zeller, bár nemzetségének egyetlen faja. Angol neve (dill) a régi óészaki dylla szóból származik, amelynek jelentése megnyugtató, vagy altató. Írásos említése Kr. e. 3000-re nyúlik vissza, amikor az egyiptomi orvosi szövegekben is említést tettek róla.
Az 1. századi Rómában a kaprot szerencsét hozó szimbólumnak tartották. Az ókori egyiptomiak a boszorkányok elűzésére és afrodiziákumként használták. A görögök számára a kapor a gazdagságot jelképezte. Számos kultúra termesztette gyógyászati tulajdonságai miatt, különösen hatásos volt gyomorpanaszok ellen. A Biblia is említi.
A kapor mára Amerika és Ázsia szerte elterjedt fűszernövény, Magyarországra pedig valamikor a középkor során jutott el. Azóta pedig nem is távozott onnan, számtalan ételünk meghatározó ízét a köszönheti neki.
Gyógyítás és igénytelenség
A kapor sikeréhez bizonyított gyógyhatásain kívül több dolog is hozzájárult. Egyrészt szerencsés helyzet, amikor a növénynek nem csak egy különleges részét, de virágát, szárát levelét egyaránt fel lehet használni, hiszen mind hordozza a jellegzetes aromákért felelős olajokat, sőt, a mag is az ehető részek közé sorolható.
Mellette szól még igénytelensége is, hiszen ha a kellő meleg és fény biztosított, a kapor hálás közönség. A szélsőségesen szikes, homokos talajok kivételével bárhol előfordul, legjobban persze a jó vízellátottságú vályogtalajt kedveli, de nem ritka, hogy kertekből kivadult, útszéleken növekvő példányokkal találkozzunk.
Ellene talán csak rövid tenyészideje hozható fel. A kora tavaszi időjárás és talajnedvesség elegendő a csírázáshoz, de az egynyári növény ezt követően három-négy hónap alatt kifejlődik és elvirágzik.
Frissen a jégkockákból
A friss kapor utánozhatatlan ízét a szárított verzió kevéssé képes megtartani, egy könnyű konyhai trükk segítségével azonban hosszú ideig biztosíthatjuk konyhánk számára friss kaprot. Elég az apróra vágott leveleket jégkockatartóba tenni, kevés vízzel felönteni, és máris kész a tökéletesen kiporciózott, frissen tartott fűszer.
A legjobb azonban mégis az, amikor elcsípjük a kora nyári termőidőszakot, hogy a frissen leszedett levelek egyenesen természetes közegükbe, a kovászolni való uborkák számára előkészített befőttesüvegbe kerülhessenek.
Forrásaink voltak:
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.