Hirdetés

Mind a szekszárdi, mind az egri borvidéken a borászok többsége azon munkálkodik, hogy stílusban újradefiniálják a bikavért. A Heimann Zoltánnal készült beszélgetésünk után a “másik oldalról” is szerettünk volna egy borászt megszólaltani. Az egri borvidék fiatal generációjának egyik meghatározó személyiségét, Gál Tibort kérdeztük.

Hirdetés

Olvasta már interjúnkat Heimann Zoltánnal? Nem a világpiachoz mérni magunkat öngyilkos stratégia

A múlt nehéz öröksége vagy a jövő egyik záloga a bikavér Egerben?

Nehéz, szinte megválaszolhatatlan kérdés, hiszen az én generációmnak nincsen rossz emléke a bikavérrel kapcsolatban. Szerencsére már csak hallomásból tudom, hogy milyen is volt az a bizonyos feketecímkés termék, így mint új szereplői a piacnak, mi már sokkal tágabb világból kezdjük el ennek a márkának az újraértelmezését.

A bikavér legnagyobb nehézsége viszont nem a múlt, hanem a jelenben megtalálható párszáz forintos, nem borvidéki szereplők által készített, különböző kódszámokkal ellátott termék.

Fontos tudni, hogy az egri bikavér nagy része nem az egri borvidéken készül. Az egri borászok vagy még nem érezték eddig azt az erőt, hogy miként tudnák ezt megakadályozni, vagy esetleg nem állt mindig szándékukban ez.

Hirdetés

A múlt nehéz öröksége vagy a jövő egyik záloga a bikavér Egerben?

Nehéz, szinte megválaszolhatatlan kérdés, hiszen az én generációmnak nincsen rossz emléke a bikavérrel kapcsolatban. Szerencsére már csak hallomásból tudom, hogy milyen is volt az a bizonyos feketecímkés termék, így mint új szereplői a piacnak, mi már sokkal tágabb világból kezdjük el ennek a márkának az újraértelmezését.

A bikavér legnagyobb nehézsége viszont nem a múlt, hanem a jelenben megtalálható párszáz forintos, nem borvidéki szereplők által készített, különböző kódszámokkal ellátott termék.

Fontos tudni, hogy az egri bikavér nagy része nem az egri borvidéken készül. Az egri borászok vagy még nem érezték eddig azt az erőt, hogy miként tudnák ezt megakadályozni, vagy esetleg nem állt mindig szándékukban ez.

Hogyan látod ebből az aspektusból az egri borvidéket?

A borvidéken kettéválik a termelői közösség, de pozitívumként szeretném elmondani, hogy a bikavér az összetartó erő számunkra. Ezáltal a top termelőktől kezdve a nagyüzemekig mindenki ezt a fajta bort szeretné készíteni, és erősen ragaszkodik a márkához. Viszont nem szabad mindenkit egy kalap alá helyezni, hiszen az elismert borászatok és borászok azon fáradoznak, hogy a bikavérből a legfontosabb és legemblematikusabb bor váljon Egerben. Legtöbb esetben a borászok közösségben tudnak gondolkozni, így folyamatosan járják az országot, kóstolókat tartanak, és próbálják minél szélesebb körnek bemutatni az itt készített borokat és a borvidékben rejlő lehetőségeket. Persze, ez akaratlanul azokat is segíti, akik visszaélnek a bikavér nevével.

Fotó: Hirling Bálint

És ilyenkor mi lehet a megoldás?

Elsősorban bátor döntést kellene hozni a bikavér pozíciójáról. Valamint

jó lenne, ha ki tudnánk alakítani egy zárt borvidéket, ezáltal bikavért nem lehetne készíteni a borvidék határain kívül.

Ez egyben egyfajta fegyelmet és ellenőrizhetőséget vonna maga után.

Említed a bikavér pozicionálását, tudnál erről részletesebben mesélni?

Egyre inkább azt gondolom, hogy egy márkanév alatt nem lehet különböző minőségeket megfogalmazni, a brandnek pedig hasznára válna, ha csak egy típusban készülne el a bor. Nyilván a top termelők azt szeretnék, hogy ez a pincészet legjobb bora legyen, de nem szabad elfelejteni, hogy folyamatosan beszorulunk a külföldi és belföldi kereslet által létrehozott helyzetbe, amely a bikavért beárazta a nettó másfél és három euró közötti szegmensbe.

Ha top kategóriaként képzeljük el a bikavért, akkor a mennyiség le fog tizedelődni, a közép kategória viszont megengedi a nagyjából tízmillió palackszámú bikavért.

A mai világ stabilan hozza a gyümölcsös, könnyed, jó ivású és megbízható borkategóriát, így számunkra fontos lenne javítani a bikavér stílusán. Jelenleg a középkategóriás bikavér ezt a fajta ízvilágot még nem tudja stabilan nyújtani. A termelőknek fontos lenne, hogy ezt a kategóriát jobban meg tudják fogalmazni és konkrétabban tudják lehatárolni ennek a keretét. Csak így lehet tudatosabban márkát építeni Egerben.

Nem kellett volna a bikavér esetében már régebben meghúzni egy minőségi szintet és árszegmenst?

A rendszer, amiben az egész eredetvédelem megfogalmazódott, egy eléggé bürokratikus és lassú átfutású szisztéma, amely a nagytermelők érdekeinek kedvez leginkább.

Lehetne valamilyen módon sürgetni a döntések meghozatalát?

A megoldást inkább abban látnám, hogy az én generációmnak sokkal komolyabb szerepet kellene vállalnia a döntések meghozatalánál.

Nem a csendben rebellis, a háttérből visszafogott hozzáállás a helyes út, hanem témakörökbe kellene beleállni, és képviselni ezeket.

Fontos, hogy tudjunk fogalmazni, és kiállni a véleményeink mellett.

Minek köszönhető ez a hozzáállás?

Talán a lustaság vagy a kiábrándultság van sokszor a háttérben. Az egri egy korosodó borvidék, ahol a második és harmadik generációs borászok nem tudnak igazán kitörni. Figyelembe véve a többi borvidéket, azt lehet mondani, hogy máshol sokkal dinamikusabb léptekben történik az átadás-átvétel. Nálunk sokszor olyan érzésem támad, mintha az idősebb generáció talán megunta volna, hogy változtasson, a fiatalok pedig nem igazán vesznek részt a borvidék közös ügyeiben.

Fotó: Hirling Bálint

Hogyan látod, ez az ambivalencia visszaköszön a borokban is?

A közelmúltban készített statisztikák azt mutatják, hogy az itt készült boroknak van a legidősebb fogyasztói rétege. Ezt tudni kell megfelelően értelmezni, és kezelni a helyzetet.

Mi tudtuk a legkevésbé megszólítani a fiatalabb generációt.

A közel egymillió forgalomban lévő palackszámmal rendelkező Egri Csillag volt hivatott erre a kezdeményezésre, de még ennek sem alakult ki egy jól definiálható stílusa. Ebben az esetben is azt lehet mondani, hogy több bátorság kellett volna a borvidék szereplőitől, amikor ennek a márkának az eredetvédelmét és témakörét kitalálták.

Hol tart jelenleg letisztultságban és márkaépítésben a borvidék?

Még nagyon az út elején, de szeretném hozzáfűzni, hogy szerencsére sok erős márkával rendelkezünk. Ilyen a bikavér, az Egri Csillag vagy éppen a Szépasszony-völgy. A tokaji kivételével a többi borvidék nem alakíthatott ki ilyen rögzült márkákat, éppen ezért könnyebben tudtak megszabadulni, illetve létrehozni új dolgokat. Mi bármenyire is próbálnánk új irányba tekinteni, és eltávolodni a bikavértől, mindig visszatérünk azzal a kérdéssel az origóhoz, hogy hogyan kellene definiálni és sikerre vinni ezt a brandet. Jelenleg abban a fázisban vagyunk, hogy keressük az utunkat, és kapaszkodunk régi márkákba, miközben ezzel párhuzamosan próbáljuk megfogalmazni az újakat.

Fotó: Hirling Bálint

Egy enyhe csalódottságot vélek felfedezni a szavaidban, így szeretném megkérdezni tőled, hogy kell-e kapaszkodni régi márkákba?

Szerintem sosem voltunk elég bátrak ahhoz, hogy elengedjünk dolgokat. Pár napja vettem részt egy sajtótájékoztatóval egybekötött borkóstolón, ahol négy-négy szekszárdi és egri bikavért lehetett kóstolni.

Míg a szekszárdiak büszkén, nagybetűvel ráírják a címke elejére a bikavér szót, addig az egri top termelők palackjai egyikén sem fedeztem fel ezt a szót.

Ezért nagy öröm számomra, hogy van egy újfajta kezdeményezés, az úgynevezett Eger Borműhely, ami az előbb említett csapdahelyzetre keresi a választ, és igyekszik megoldással szolgálni.

Milyen céllal alakult meg az Eger Borműhely?

Szeretnénk egy olyan új bisztróbort felépíteni, amely a fiatalokat hivatott megszólítani. Mindezt egy friss, dinamikus, csavarzárral ellátott, jó ivású borral, amelyet kicsit a BalatonBor mintájára, mi is a borvidéket kihangsúlyozva EgerBornak neveznénk el.

A borvidékre sajnos ráégett az elavult és poros jelző, mi ezt a képet szeretnénk most megváltoztatni.

Jelen állás szerint a bikavér maradna a tradicionális márka, az EgerBor pedig a fiatalos és jövőbe mutató. Az elmúlt években – néhány szereplőtől eltekintve – a borvidék adós maradt a „nagy bor” kategóriával is, és mivel Egerben léteznek komoly, a termőterületeket hűen kifejező borok, most ezt a szegmenst is szeretnénk megfogalmazni.

Milyen a Gál Tibor-féle bikavér?

A mi bikavérünk egy minerális, vulkanikus, hűvös klímáról származó, gyümölcsös és fűszeres bor.

Ahhoz, hogy könnyebben el lehessen adni egy terméket, mindig szükséges egy történet is hozzá. Mire fókuszál Eger?

Az Egri Csillagokkal és a törökök legyőzésével az egri borvidék szerencsére egy nagyon erős és szimbolikus történettel rendelkezik, viszont a saját pincészetem esetében egy új elképzelés mentén haladok. Mivel nem szeretnénk, hogy a bikavér „elturistásodjon”, mi nem a legendáját kommunikáljuk a fogyasztók felé.

Mibe kellene még több energiát belefektetni a borvidéken?

Az első és legfontosabb kérdés a bikavér pozíciója és az a keretrendszer, amelyben működhet. Ezt az egy döntést kellene meghozni, utána az egész kép sokkal gyorsabban tisztulna.

Várható esetleg a közeljövőben ilyen irányú döntés?

Ha optimista szeretnék lenni, akkor azt mondom, igen. Bízom az Eger Borműhelyben.

Fotó: Hirling Bálint

Mit jelent ma a Gál Tibor Pincészet?

Jelenleg a pincészet újrafogalmazása zajlik, hiszen az elmúlt években sokkal inkább a múltat építettük. Mi voltunk az elsők, akik leszűkítettük a szortimentünket és elengedtük az összes olyan fontos bort, amivel előtte foglalkoztunk. Jelenleg két márkára koncentrálunk: a csillag és a bikavér.

Rájöttünk, hogy autentikusságra kell törekednünk, éppen ezért 2018-tól a legfontosabb örökségünket, a pinot noir-t is kezdjük elengedni.

Ma a Gál Tibor pincészet a legtöbb komoly döntést bevállaló borászat az egri borvidéken.

Hogyan látod a saját pincészetedet tíz év múlva?

Mindenképpen egy organikus borászatnak, amely sokkal magasabb áron fog értékesíteni, de nem készít ennél több bort. A hangsúly az Egri Csillagon és egy vörös házasításon lesz. Hogy az utóbbinak bikavér lesz a neve vagy sem, azt még nem tudom. De nagyon szeretném, ha ez lenne.
 

FACEBOOK TWITTER GOOGLE PLUS