A hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár ezen a napon látta meg a betlehemi csillagot, amelyet követve eljutottak Betlehembe, az újszülött Jézushoz.
„Vízkeresztnek tehát jóval nagyobb a jelentősége, mint hogy a legtöbb háztartásban ezen a napon bontják le a karácsonyfát. Talán még ősibb ünnep, mint a karácsony – mondja Szalay Zoltán plébános. – Ráadásul a karácsonyi időszak régebben február másodikáig, gyertyaszentelő Boldogasszonyig tartott, egészen addig a napig nem lehetett kivinni a feldíszített fenyőfákat az utcára. Ma Jézus megkeresztelésekor, vagyis a vízkereszt napját követő vasárnap ér véget, innen számítjuk a farsangi időszakot, amely hamvazószerdán, a húsvét előtti 40. napig, nagyböjt kezdetén ér véget."
A hívők szinte úgy ünneplik meg ezt a napot, mintha karácsony lenne.
Az ortodoxiában gyökerezik
A vízkereszt a keleti ortodoxiából terjedt el a nyugati keresztény kultúrába, ahol a IV. századtól, 312-325 között kezdődött a rendszeres ünneplése. A vízkereszt hivatalos neve epifánia, bemutatás, vagyis „Urunk megjelenése”. Azt fejezi ki, hogy már nem csak Izrael népének, hanem az egész emberiségnek jelenik meg Jézus.
A vízkereszt azt szimbolizálja, hogy Isten fia az egész emberiség számára született meg.
Január 6-hoz kötődik a három napkeleti bölcs (király) látogatása. Az, hogy a királyok bőrének színe eltérő, az egész emberiség egyetemes hódolatát fejezte ki Isten felé. Az egyház vízkeresztkor emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről is, amely a Jordán folyónál történt, valamint a kánai menyegzőről, Jézus első csodatételéről, amikor a vizet borrá változtatta. A hagyomány szerint ezen a napon tartják a házszenteléseket is. Szalay Zoltán úgy látja, hogy miután Magyarországon a vízkereszt nem munkaszüneti nap, hagyománya egyre inkább kikopik a mindennapokból, ellentétben más országokkal, mert máshol legalább egy ünnepi ebéddel biztosan megemlékeznek róla.
Az ortodox karácsony
Az ortodox keresztény világban január 6-a és 7-e a karácsony ünnepe, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor nem ajándékozzák meg egymást, arra Szent Miklós napján, december 19-én, vagy december 31-e éjszakáján kerítenek sort.
Vízkereszt és a gasztronómia
Az ünnepnek gasztronómiai vonatkozása Európán belül Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában van, ezekben az országokban a királyok süteményével emlékeznek meg erről a napról. A vízkereszt süteményét, a királytortát vagy királyok tortáját Franciaországban Galette des rois-nak, Portugáliában pedig Bolo de Rei-nek hívják. Ez utóbbi történetéről és a hozzá kapcsolódó szokásokról kérdeztük Jenei Évát, a Michelin-csillagos Essência by Tiago & Éva társtulajdonosát.
A süteményt már novemberben elkezdik árulni, és egészen vízkereszt napjáig lehet megvásárolni. A királytortába elrejtenek egy babot, érmét vagy királyfigurát, és a hagyomány szerint aki a társaságban megtalálja az elrejtett tárgyat, annak egész évben szerencséje lesz, és ő lesz a napkirály. Persze nem csak öröm éri, kötelezettsége is van a szerencsés megtalálónak, mert a következő évben neki kell megsütnie, vagy – kis engedménnyel – megvásárolni a süteményt.
Bolo de Rei
Jenei Éva azt mondja, a Bolo de Rei régebben kalácsféle volt, ma már inkább egy gyümölcskenyérhez hasonlító vajas kelt tészta, amelyet kerek alakúra sütnek mazsolával, magvakkal, kandírozott gyümölcsökkel dúsítva. A királytorta női változata a Bolo de Rainha, királynőtorta, ami abban különbözik a férfiváltozattól, hogy nincsenek rajta kandírozott gyümölcsök.
A kuglófhoz hasonlító kerek sütemény és a benne rejlő eredetileg lóbab (fava bab) azért készült a hagyomány szerint, mert amikor a három királyok nem tudták eldönteni, hogy ki adja oda először az ajándékot az újszülött Jézusnak, kitalálták, hogy sütnek egy süteményt, amelybe egy babot rejtenek, és aki először megtalálja, az adja oda elsőként az ajándékot. A sütemény aranyló kérge az aranyat, a benne lévő gyümölcs a mirhát, az illata a tömjént szimbolizálja.
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.