Alejandro Lopez pályáját Londonban kezdte, majd csatlakozott a Four Seasons Hotel London at Park Lane újranyitását támogató csapathoz. Párizsban a Four Seasons Hotel George V sikereihez járult hozzá: többek között a L’Orangerie étterem megnyitásával és az egység első Michelin-csillagának megszerzésével. Spanyolországba visszatérve Food and Beverage igazgatóként közreműködött a Four Seasons Hotel Madrid megnyitásában, valamint szorosan együtt dolgozott Dani García séffel a Dani Brasserie népszerűségének növelésében, emelett a lisszaboni Four Seasonsben is dolgozott. Kifinomult ízlése és a bor iránti szenvedélye vezérli, ezért munkájának középpontjában mindig az áll, hogy emlékezetes élményeket teremtsen a nemzetközi utazók és a helyi vendégek számára egyaránt.
Tizennyolc éve dolgozik a vendéglátásban. Hogyan vezetett el az út Budapestig?
Nagyjából öt hónapja, novemberben érkeztem Budapestre. Az elmúlt évek során két londoni szállodában is dolgoztam: a Canary Wharf-ban kezdtem, később pedig részt vettem a Four Seasons Hotel Park Lane újranyitásában, amely annak idején az első Four Seasons volt Európában. Innen az utam a párizsi George V-be vezetett, majd Madridba, Lisszabonba, végül pedig Budapestre. Eseménydús karrierem volt de hiszek abban, hogy ebben a szakmában az utazás elengedhetetlen.
Minél többet látunk a világból, annál kifinomultabb az ízlésünk és annál több tapasztalattal gazdagodunk. Más piacokat, más vendégigényeket, kulturális kódokat és működési mintákat ismerünk meg. Ma amikor a vendéglátásban is uniformizálódnak a szolgáltatások különösen fontos, hogy valami egyedit tudjunk nyújtani a vendégeknek. Nemcsak a kínálat szintjén, hanem abban is, ahogyan érzik magukat nálunk.
Milyen volt az első benyomása Budapestről?
Budapestet rendkívül elegáns városnak tartom. Számomra Párizs, Isztambul és Velence találkozása. Megvan benne Párizs kifinomultsága, a Duna révén Velence hangulata de bizonyos építészeti részletekben és a belső terekben erősen érződik az oszmán, keleti hatás is. Sokat sétálok a városban, és ez segít abban, hogy megértsem a hely szellemét. Budapestnek egyszerre van egy nyugodt de nagyon izgalmas kisugárzása, különösen abból a szempontból, ahogyan a gasztronómiai és bárkultúra formálódik.
Nagy kiváltság egy ilyen ikonikus házban dolgozni mint a Gresham-palota. Több szempontból a párizsi George V-re emlékeztet, hiszen ez is a város egyik ékköve. Egy látványosság önmagában is, különösen azok számára, akik először járnak Budapesten. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a város lakói is érezzék: ez egy olyan tér, ahová reggelizni, ebédelni, vacsorázni, süteményezni vagy koktélozni is érdemes betérni a hét minden napján.
Egy igen intenzív időszakban, az ünnepi készülődés közepette érkezett. Milyenek voltak az első hónapok?
Mozgalmasak, de rendkívül inspirálóak! Az ünnepi szezon közepén érkeztem, így tulajdonképpen egy már teljes sebességgel haladó vonatra kellett felugranom. Azóta gyakorlatilag megállás nélkül zajlik az élet: szilveszteri brunch, új menük bevezetése a Kollázsban és a Múzsában, valamint sok apró, de fontos finomhangolás a vendégélmény fejlesztése érdekében.
Egy erős és elkötelezett csapat fogadott, de az én feladatom az, hogy segítsek nekik tovább fejlődni és még emlékezetesebb pillanatokat megteremteni. Fontosnak tartom kiemelni azt a tényt, hogy a munkatársaink jelentős része helyi szakember. Egy ilyen kaliberű ház esetében ez felbecsülhetetlen érték. A vendégek nemcsak a szolgáltatásért térnek vissza, hanem az emberekért is – hiszen itt értő figyelem fogadja őket.
A spanyol gyökerekből és szakmai tapasztalatai közül melyek azok, amelyeket Budapesten is alkalmazni szeretne?
Nem mondanám, hogy mindent a spanyol örökségemnek köszönhetek. Ennyi év nemzetközi tapasztalata után már inkább a világ polgárának érzem magam. Azt szeretném idehozni, amit a legjobbnak láttam különböző országokban: friss gondolatokat, modern megoldásokat, a szolgáltatások következetesen magas minőségét és egy erős érzelmi kapcsolódást a vendégekkel. A luxus számomra nem merev fogalom, hanem egy élő, folyamatosan változó minőség: alkalmazkodni kell az emberekhez, a kultúrákhoz, a különböző élethelyzetekhez. Az a fontos, hogy olvasni tudjunk a vendégek szokásaiból.
Mit figyel meg először, amikor egy új éttermet fedez fel – például a magyar fővárosban?
Természetesen a konyhát, a koncepciót és a csapatot – de számomra a borlap is nagyon sok mindent elmond. Míg sokan először az értékelésekre kíváncsiak, én a borlap alapján már sok következtetést le tudok vonni a helyről. Egy borlapból ugyanis kiolvasható a hely filozófiája, ízlésvilága és az ételek és az italok viszonya is.
A borok világa tehát különösen közel áll Önhöz. Honnan ered ez az érdeklődés?
Spanyolként egy olyan kultúrából jövök, ahol a bor a mindennapi élet része. Azonban a Londonban töltött idő hatására mélyültem el benne leginkább. London – Hong Kong mellett –a világ egyik legnagyobb borkereskedelmi központja, részben azért, mert maga nem bortermelő régió, így a világ borai közül a legtöbb elérhető. Az ott töltött éveim alatt a WSET-diplomámra készültem, rengeteget kóstoltam és ez jelentősen formálta az ízlésemet és a borokhoz való viszonyomat.
Mi a véleménye a magyar borokról?
Nagyra tartom a magyar borokat. Évekkel ezelőtt, még turistaként kezdtem el felfedezni Tokajt. Jártam például az Oremusnál, a Szepsynél és Demeter Zoltánnál is. Tokaj neve persze már korábban is ismerős volt számomra, de ami igazán meglepett, az nemcsak az édes borok kiválósága volt, hanem a száraz tételek és a vörösek minősége is. Számomra Tokaj a világ nagy borvidékei közé tartozik. Sajnos a nemzetközi figyelem még mindig erősen koncentrál Burgundiára, Champagne-ra vagy Bordeaux-ra, és olykor még a helyiek is hajlamosak alábecsülni mindazt, ami a sajátjuk. Éppen ezért van nagy szerepe a sommelier-knek és a vendéglátásban dolgozó szakembereknek, hiszen mi vagyunk azok, akik a nemzetközi vendégeken keresztül valódi figyelmet tudunk irányítani rájuk. Azt látom, hogy a vendégek el vannak ragadtatva, amikor először kóstolnak magyar bort.
A Gresham-palotában Becker Gábor head sommelier mély és kifinomult tudással rendelkezik a magyar borvidékekről – ehhez járulok hozzá én a nemzetközi nézőpontommal. Közösen azon dolgozunk, hogy olyan kínálatot alakítsunk ki, amely erősen gyökerezik a helyi pincészetek értékeinek megmutatásában.
A borlapon felül milyen módokon lehet eljuttatni az élményt és a tudást a vendégekhez?
A sommelier-csapatunk különböző kóstoló élményeket állított össze pezsgők, fehérborok, vörösborok és Tokaj tematikában. Emellett Tokajba is szervezünk látogatásokat, pincetúrával és helyszíni ebéddel vagy vacsorával egybekötve. Mivel innen mindössze néhány órára van, úgy gondolom, kötelességünk megmutatni a vendégeknek.
A Kollázs Brasserie & Bar bárja különösen közel áll a szívéhez.
Igen, hiszen a Kollázs a hotel egyik szíve. Nyáron a terasszal együtt a bár teljesen új életre kel. Gyönyörű innen a kilátás, hiszen egyszerre látszik a Lánchíd és a Bazilika is. A koktélok pedig elegánsak, könnyedek és vizuális megjelenésüket tekintve is nagyon erősek. A Múzsához képest játékosabb, szezonálisabb az irány a spritz kínálatot tekintve is, ugyanakkor nagyon kifinomult. Ami számomra különösen fontos, az a következetes minőség még akkor is, amikor a terasz teljes fordulatszámon működik.
Pár hónapja, az Ön kezdeményezésére indult el a Taste of France sorozat is a Kollázsban. Mi ennek a lényege?
A Kollázsnak megvan a szezonálisan változó étlapja, de a Taste of France keretében minden hónapban két hétre egy kiemelt francia régió gasztronómiája kerül a fókuszba. Kezdtük Elzásszal, aztán jött Jura, majd Provence, és folytatjuk tovább más régiókkal, például a francia Baszkfölddel. Minden egyes tematika saját borválogatást is kap, így a vendégek mindig találnak nálunk valami újat. Ez úgy hoz frissességet a kínálatba, hogy közben a Kollázs koncepciója, tehát a francia brasserie-hangulat magyar klasszikusokkal átszőve változatlan marad.
A tapasztalatai mentén hogyan definiálná a luxust?
A luxust számomra az a fajta személyre szabott figyelem jelenti, amely túlmutat a szolgáltatáson. Egy tájékozott Four Seasons-vendég már eleve magas elvárásokkal érkezik, és nekünk ezt értenünk kell. De a valódi luxus érzete ennél sokkal mélyebb: azt jelenti, hogy a vendég odafigyelést és természetesnek ható gondoskodást érez minden pillanatban. Ez az élmény nem gépies és túlkomponált, hanem van benne valami elegáns és ösztönös. Egy szállodában ehhez minden részleg együttműködésére szükség van – a szobáktól a concierge-en és a spa-n át egészen a bárokig és éttermekig.
Számomra az a legfontosabb, hogy szívből szolgáljunk. A standardok és a következetesség természetesen elengedhetetlenek, de a szolgáltatás soha nem válhat mechanikussá. Minden vendég számít. Minden vendégnek éreznie kell, hogy látjuk őt, értjük az igényeit, és valódi figyelemmel fordulunk felé. Ha ezt meg tudjuk teremteni, akkor jól végezzük a munkánkat.