A sokrétű felhasználásra alkalmas olcsó tömegtermék, a pálmaolaj globális viszonylatban jelenleg a bolti termékek több mint felében (!!!) megtalálható a pékáruktól kezdve az édességeken át a kozmetikumokig és tisztítószerekig. A különféle termékek előállítása során felhasznált pálmaolaj elenyésző része származik fenntartható forrásból. Mindez elkeserítő pusztítást eredményez a trópusi éghajlatot kedvelő fát termesztő országokban, többek között Indonéziában és Malajziában, amelynek a
védett és kihalófélben lévő állatok mellett a helyi lakosság is kárát látja.
Olvasta korábbi cikkünket a témában? Olajba fulladó trópusok – beszéljünk a pálmaolajról!
A „szükség törvény bont” elv érvényesülése ellenére sokan dolgoznak azért, hogy a fenntarthatóság felé tereljék az elburjánzott folyamatot, mielőtt túl késő lenne. Az ebbe a kategóriába eső, avagy „jó” pálmaolajból készült termékek RSPO megjelöléssel hívják fel magukra a figyelmet.
Az orángután csak egy a pálmaolajtermelés miatt veszélyeztetett állatfajok közül – Uriel Soberanes / Unsplash
Richard Walker, az Iceland ügyvezető igazgatója elmondta, hogy „ameddig az Iceland nem képes biztosítani azt, hogy a pálmaolaj biztonságos módon kerüljön a termékeibe, és ne legyen felelős az esőerdők irtásáért, addig nemes egyszerűséggel nemet mondunk rá”. Az igazgató tavaly novemberben Borneóba is ellátogatott, hogy saját szemével lássa az erdőirtás hatását.
Véleményünk szerint nem létezik bizonyíthatóan fenntartható gazdálkodásból származó pálmaolaj a piacon
– tette hozzá.
Forrás: wikipedia.org
Az üzletlánc fogadalma szerint 2018 végére az összes sajátmárkás termékéből kivonja a pálmaolajat, amely évi 500 tonnányit jelent. Jelenleg az élelmiszereik 10%-ában, azaz 130 termékben található meg a nemkívánatos olaj. Az üzletlánc nagy erőkkel dolgozik a beszállítókkal közösen azon, hogy a repce- és más növényi olajakkal helyettesítsék a pálmaolajat.
Forrás.