Hirdetés
Hirdetés

Vajon mi lehet az oka az olasz eszpresszó-lobbinak?

SZERZŐ: DiningGuide
2019. december 6.
E heti hír, hogy december 3-án az olasz parlamentben felterjesztették az eredeti olasz espresszó szellemi világörökségi értékké nyilvánítását. 2017-ben nagy sajtóvisszhanggal került fel a tradicionális nápolyi pizza-készítés az UNESCO listájára, melyet egy országos petíció előzött meg, akkor mintegy kétmillió olasz írta alá a kérvényt a világörökségi listára való felkerülésre.
Hirdetés

Felmerülhet a gondolat, hogy az újjhullámos kávék térnyerése okozta-e, hogy éppen most jutottek erre a döntésre az olaszok. Tény, hogy míg hagyományosan, ha kértünk egy "igazi espressót", tudhattuk, hogy egy sötét pörkölésű, erős aromájú kávét kapunk, az elmaradhatatlan cremával a tetején. A bécsi és a francia pörkölés más iskolát képvisel, de annyira nem eltérő, mint az újhullámosnak vagy specialtynek nevezett megújulása a kávékultúrának. Bár a hírekben nem olvastunk minderről, de talán ez is motiváció lehetett az olasz parlament keddi előterjesztésének.

„A pörköléstől a kávégépek gyártásáig az egész láncolatot képviseljük. Véleményünk szerint az eszpresszókészítés minden fortélyának az UNESCO-listán van a helye. Ezzel az eszpresszó minőségét akarjuk oltalmazni” – fogalmazott Andrea Pascale, az előterjesztés szervezője, akinek a vezetésével egész konzorcium alakult az "espresso" védelmére.

Eszpresszó, Velence

Amint az látszik is, az olaszok számára az eszpresszó nem csupán egy forró ital és nem csupán a napi rutin része. "Az olasz gasztronómiai kultúra kifejeződése" – őket idézve.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének listájára sokáig nem kerültek fel a gasztronómia értékei. Amikor foglalkozni kezdtek az emberi kultúra ezen vetületével is, leginkább hagyományos nép szokások, tradiconális eljárások vagy étkezési módok kerülhettek fel a szellemi világörökségeket gyűjtő és azokat védő listára. Az elsők között került fel 2010-ben az ősi szokásokat beépítő hagyományos mexikói konyha (gyűjtőfogalomként értelmezve), ugyanebben az évben szintén tágan értelmezve a francia étkezés kerülhetett be az elitkörbe, arra mintegy társadalmi összetartó erőként tekintve.

Amikor két évvel ezelőtt felkerült a nápolyi pizza-készítés a listára, az esetben is a pizzaiolók – a pizzasütő mesterek és a tradicionális készítési mód – felől közelítette meg az UNESCO a világörökségi értékké nyilvánítást. Van példa konkrét ételfeltűnésére is a listán, 2010-ben például a Horvátország északi részén hagyományos mézeskalács, 2017-ben az afrikai Malawiban főzött helyi étel, az egészen sűrű állagú nsima nevű kukoricakása került fel. Ezek mindig jelképesek is, hiszen az ország(rész) történelme, kulturális szokásai, társadalmi szerveződése, hagyományőrzése, specifikus helyi jelenségei sűrűsödnek egy-egy kiemelt étel mögött.

Eddig az volt tehát a jellemzőbb, hogy a már említett gyűjtőfogalmakat, illetve szokásrendszereket preferált az elbíráláskor a Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee). Utóbbira példa a japán washoku, amely 2013 óta a világörökség része. A japánok étkezéséről általában véve úgy fogalmazott az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, hogy az egészséges táplálkozás mintaképe, a washoku pedig az újévi japán étkezési tradíció, amelyre évezredes távlatban igaz, amit gyakorlatilag most fedez fel újra a gasztronómia: előnyben részesíteni a friss, szezonális termények fogyasztását, azokat kíméletes eljárásokkal elkészíteni, a természet tiszteletével figyelembe tartani a fenntarthatóságot, összességében pedig az étkezés rituáléjával megtisztelni egymást.

Szép cremával

2017-ben a nápolyi pizza kampány győzött, és gyorsan a listán találta magát a kultikus pizzakészítési mód. Az eszpresszó mint kulturális világörökség, amilyen triviálisnak is hangozhat elsőre, ismerve az olaszok kávékultúráját, alaposan megindokolhatóan kerülhet a listára. Ha pedig csak magát az italt vesszük, egy korábbi cikkünkből idézünk:

"Az espresso számokban: a felhasznált kávé mennyisége 7 g ± 0,5, a kifolyó víz hőmérséklete 88°C ± 2°C a kávé hőmérséklete: 67°C ± 3°C, a főzés során a víznyomás 9 bar ± 1, a csapolás ideje 25 másodperc ± 5 másodperc. Az eszpresszó mennyiséga a crema-val 25 ml ± 2,5ml. Az espresso testes és sűrű, mogyorószínű, selymes crema van rajta. Az espresso hagyományosan 70 ml-es 35-40°C hőmérsékletre melegített csészében érkezik." (Az olasz kávé nem ez!)https://diningguide.hu/gianni-az-olasz-kave-nem-ez/

Várjuk a fejleményeket és persze a legújabb kulináris világörökségeket! És egyszer talán majd mi, magyarok is...

(A cikkhez alapul szolgált az MTI közleménye.)

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram