Az eredetileg 1961-ben épült szállodát Mladen Frka horvát építész tervezte a kor politikai elitje számára. Több mint hat évtizeddel később a felújításra Arthur Casas brazil építészt kérték fel, aki úgy nyúlt az ikonikus épülethez, hogy közben annak történetét is tiszteletben tartotta. A brazil építész úgy véli, a brazil designt a tájjal és a természetes anyagokkal való szabad kapcsolat jellemzi. Ez a szemlélet tette lehetővé számára, hogy a horvát kulturális örökséget friss nézőpontból mutassa be, miközben az épület végig hű maradt helyi gyökereihez. Ennek megfelelően a belső terekben egyszerre jelennek meg olasz bútorok, horvát iparművészek alkotásai és olyan részletek, amelyek Dubrovnik több évszázados történelmére utalnak.
A tengerpartból épített enteriőr
A szálloda homlokzatát és közösségi tereit horvát mészkő, valamint tölgyfa határozza meg – utóbbi az ország egyik legismertebb exportcikke. A visszafogott anyagpaletta szinte beleolvad a sziklás adriai tájba, így a hotel inkább a környezet folytatásának, mintsem különálló épületnek hat.
A vendégeket ráadásul szokatlan módon nem a földszinti recepció fogadja, ugyanis az érkezés a Galanto rooftop bárban kezdődik, amely jelenleg Dubrovnik egyetlen tetőtéri bárja, innen vezet az út lefelé a szálloda különböző szintjeire.
A horvát kultúra minden részletben jelen van
A recepciótól kezdve az egész szállodát áthatják a helyi kultúrára tett finom utalások. A falakon Dubravka Tullio alkotásai láthatók, a bútorok között Gio Ponti ikonikus székei kaptak helyet, a tölgyfa burkolatok mintázata pedig a reneszánsz korig visszanyúló horvát csipkekészítés motívumait idézi.
A közösségi terekben két étterem kapott helyet: a Michelin-csillagos Pjerin, valamint a Libero Bar, amely a belső tereket közvetlenül kapcsolja össze a tengerre néző terasszal. A könyvtárban és a közlekedőterekben szobrok, történelmi tárgyak, egyedi szőnyegek és Duška Nešić Dražić divattervező tradicionális viseletei teszik teljessé a kulturális narratívát.
Kortárs elegancia 56 szobában
A hotel 56 szobájában és lakosztályában az olasz mid-century design találkozik a horvát bútortervezéssel. Az egyedi bútorok jelentős részét a horvát Prostoria készítette, miközben számos részlet Dubrovnik építészeti örökségéből merít inspirációt. Az ágytakarók mintái régi horvát textilmotívumokat idéznek, a szobákban látható oszlopfőket pedig a zágrábi Atelier Ekipa Kipara készítette az óváros épületeinek díszítései alapján. A visszafogott földszíneket a fürdőszobákban élénk brazil Via Appia kvarcit töri meg, finoman utalva az építész származására.
A felújítás közel négy évig tartott, és számos logisztikai kihívással járt. A szálloda egy keskeny, egyirányú úton közelíthető meg, ezért sok építőanyagot kizárólag tengeri úton tudtak a helyszínre szállítani. A legnagyobb elemek beemeléséhez darukat használtak, miközben a csapatnak folyamatosan alkalmazkodnia kellett a helyszín adottságaihoz.
A megújult Villa Dubrovnik érzékeny párbeszéd a város történelme, a horvát kézműves hagyományok, az olasz formatervezés és a kortárs építészet között.
Forrás: hospitalitydesign.com
Fotók: Villa Dubrovnik