Hirdetés
Hirdetés

Topéttermekbe szállítanak be tejfölt és sajtot, a teheneket név szerint szólítják – Interjú Galló Jánossal

SZERZŐ: Tardi Zsuzsanna
2021. november 15.
Galló János negyed évszázada foglalkozik állattartással és tejtermékek készítésével. Termékei házi receptek alapján, 100%-ban nyers kecsketejből és tehéntejből készülnek, adalékanyag-mentesen. A családi gazdaság célja mindig is az volt, hogy minél több, minél izgalmasabb ízű tejterméket hozzanak létre, beleértve a sajtokat és a tejfölt egyaránt. Így ugyan két termék sosem egyforma, de a minőség állandó. Ez az oka annak, hogy a kiskunfélegyházi termékeket olyan neves séfek is szívesen használják éttermeikben, mint Szulló Szabina és Széll Tamás. Galló János gazdát, őstermelőt kérdeztük.
Hirdetés

25 éve foglalkoznak családilag fejős állatokkal és tejtermékekkel. Hogyan indult a gazdaság, milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok negyed évszázad alatt?

Galló János: Az első kecskéket saját részre vettük, de mindig komoly szerepet kaptak az állatok a családunkban. Aztán jött egy remek lehetőség, ahol fajtatiszta alpesi állománnyal gazdagodhattunk.

A tervezett 4 kecske helyett 95-tel tértem haza, nagy volt a meglepetés a családban.

Korábban is tartottunk kecskéket, tehát nem voltunk tapasztalat híján, de az állomány nagyban átformálta a mindennapjainkat. A kezdetekben igazi kuriózumnak számítottak a kecsketejből készült termékek, jobban is keresték ezeket a vásárlók, mára azonban ez megváltozott és a tehéntejből készült termékek keresettebbek.

Az állattartás, a különböző tejtermékek készítése komoly fizikai munka, ugyanakkor szakértelmet is igényel. Hogyan lehet beletanulni ebbe a mesterségbe?

A munkamegosztás sokat számít: míg a kezdetektől én foglalkozom az állatokkal, gondozom és etetem őket, figyelek rájuk és a körülöttük lévő munkálatokat is elvégzem, addig a feleségem készíti a termékeket.  Mikor eldőlt, hogy belevágunk a sajtgyártásba, elvégzett egy tanfolyamot, majd folyamatosan kísérleteztünk és gyakoroltunk, hogy a legjobb minőséget állíthassuk elő. A precizitása és gyakorlatiassága nélkül biztosan nem tudnánk ilyen magas minőségű termékeket gyártani.

Kezdetben csak kecskékkel foglalkoztak, mi sarkallta Önöket arra, hogy a vállalkozást tehéntejtermékekkel is kiegészítsék?

Egyrészt a kíváncsiság, másrészt a kereslet. Mivel egyre nagyobb szükség lett a kínálatunk bővítésére, nem is volt kérdés, hogy előbb-utóbb teheneket is vásároljunk. Hamar rátaláltam a Jersey-fajtára, amely természetében és tejhozamában is a legjobb számomra.

Fotó: Gallpesi Kecsketenyészet

Bár a Jersey-tehenek a fajtájukat tekintve kisebb méretűek, egy tehén tartása több nehézséggel, felelősséggel jár, mint egy kecskéé. Miért éri meg az Ön számára mégis a fáradtság?

Valóban kisebbek, de ahogy említettem, kezesebbek is. A fejési rendszerünk mára sokkal kifinomultabb: a teheneket név szerint szólítjuk, ismerik a fejési sorrendet, és mindig az a jószág áll éppen a fejőház előtt, amelyik következik.

A kisgazdaságok és a nagyipari állattenyésztés között ez az egyik nagy különbség: számunkra nem csak a tej érték, hanem maga az állat is.

Szeretünk velük foglalkozni, és fontosnak tartom, hogy jól érezzék magukat nálunk, nem pusztán haszonállatként tekintünk rájuk. Persze egy gazdaság esetében a jó minőségű és magas beltartalmi értékű tej sem hátrány, ez a fajta pedig különösen jó tejet ad. Ezért érdemes többletmunkát beletenni a mindennapokban.

Egy kecskefarm és egy tejfeldolgozó beindításához komoly tőke szükséges, ugyanakkor az őstermelők a pultjaikban csak néhány terméket tudnak kínálni. A Gallpesi Kecsketenyészet mára egy megtérülő vállalkozássá nőtte ki magát?

A befektetett munka lassan térül meg, és mindig adódik újabb nehézség. A türelem mellett folyamatos fejlesztésre és a vásárlói igények figyelembevételére is nagy szükségünk van a mai napig. Szerencsére nagyon jó kapcsolatot ápolunk a vevőinkkel, bár állítom, néhányan a feleségem kedvessége miatt is látogatnak vissza hozzánk hétről hétre. Az olyan kistermelők esetében, mint mi, nagyon fontos, hogy változatos, de minőségi termékeket kínáljunk. Ez bizony sokszor nagyon nehéz, mert főként ketten visszük a gazdaságot.

Fotó: Gallpesi Kecsketenyészet

A piacon sokaknak van őstermelői igazolványa, ugyanakkor akad, aki mégsem a saját termékeivel jelenik meg. Ez milyen versenyszituáció elé állítja azokat, akik valóban a saját gazdaságukban termelt készítményeiket árusítják?

Egy idő után a tudatos vásárlók felismerik, ki a termelő és ki az eladó. A termelőknél változik az áruk mennyisége, így nincs folyamatosan ugyanolyan kínálat. Azonban az is tény, hogy míg a kereskedők kínálata sokkal színesebb, hiszen a nagy mennyiségű terméket előállítani hatalmas feladat, addig az őstermelőké korlátozottabb. Gyakran előfordul, hogy elfogy az árunk egy része nap közepén, a kereskedőknél pedig még bőven kapható a termékekből. A vevőink már ismernek minket, ismerik az áruinkat is, ezért sokszor előre odaszólnak, hogy mit készítsünk össze nekik.

A piac mellett milyen helyszíneken tudnak megjelenni a termékeikkel? Hogyan jutnak el a házikészítmények olyan éttermekbe, mint a Stand25?

A piacon túl mi nem értékesítünk máshol, itt találkoztak a termékeinkkel a séfek. Szerencsénk van, mivel szájhagyomány útján terjedt a hírünk: sok séf járt már a gazdaságunkban is, ismernek minket is, nem csak a termékeket. Igyekszünk minden, akár különlegesebb, igényt is kielégíteni, és olyan árut szállítani, amely ezekben a magas minőségű éttermekben is megállja a helyét. Az éttermek száma változó, de mindig van pár hely, akik folyamatosan rendelnek, és megbíznak bennünk: számunkra ez igazi elismerés.

Őstermelőtől magyar (tej)terméket az embernek szívügye vásárolni, de vajon valóban bízhatunk abban, hogy minőségileg is megéri ezt választanunk? Mitől számít nívósnak egy kecskesajt?

Manapság egyre nehezebb eligazodni a termékek között, főképp versenybe szállni a nagyáruházakkal, hiszen ott minden egy helyen kapható. Azonban sokan az adalékanyagoktól mentes, különlegesebb ízvilágú termékeket keresik: ők a vásárlóink. Úgy látjuk, egyre nagyobb az igény arra, hogy magyar kistermelők helyi termékeit válasszák, ne pedig az importcikkeket, ezért akik szívesen viszik haza a természetes alapanyagú termékeket, biztosan megtalálják az őstermelőket. Elképzelhető, hogy keresgélni kell, mire megtalálják a valóban nekik való árut, de megéri keresgélni, hiszen nem csak egy helyi termelőt támogatnak a vásárlásukkal, hanem biztos minőségű terméket is tehetnek majd le az asztalra.

Az elmúlt években megváltoztak a tejfogyasztási szokásaink, vannak, akik teljes mértékben növényi “tejekre” váltottak, míg akik hisznek a valódi tejben, azoknak fontossá vált, hogy minőségi házi tejhez jussanak. Hogy látja, bővült mára a piac?

A kínálat nem bővült, sőt az igazi termelők száma is csökkent. Egyre kevesebben merik bevállalni az állattartást, hiszen nem csak komoly munka ez, hanem lemondással és a piac kiépítésével is jár. Úgy gondolom, azzal, hogy a termelők száma fogyatkozik, a kereslet nem feltétlenül változik. Valóban sokan áttérnek a növényi alapú tejtermékekre, de ezzel szemben egyre több tejfogyasztó választja inkább a minőséget.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram