Hirdetés
Hirdetés

Így legyen tökéletes a rizottód! Gianni mesél

SZERZŐ: DiningGuide
2020. január 26.
Gianni ma a rizsről, és az olaszok egyik kedvenc előételéről, a risotto-ról rántja le a leplet. Lépésről lépésre bemutatja, mire figyeljünk, és milyen hibákat ne kövessünk el, ha kivételesen jó risotto-t szeretnénk enni. És még egy alapreceptet is elárul, amit ha jól begyakorolunk, utána már bármivel ízesítve tudjuk meglepni a vendégeinket.
Hirdetés

Bármilyen hihetetlen is, a rizi-bizi nem egy magyar köret. Azt kell, hogy mondjam, hogy már megint mi, olaszok tudhatjuk magunkénak ezt az ételt…is. Egészen pontosan, Veneto tartományt illeti a dicsőség, ahol lépten-nyomon ebbe a primo piatto-ba (előételbe) futunk bele. De ha kicsit tovább utazunk, Venezia, Vicenza vagy a veronai részekre, ott is szép számmal láthatjuk a tányérokon a klasszikus olasz rizs és zöldborsó elegyét. Csak mi persze nem rizi-bizinek hívjuk, hanem rizottónak. Hogy őszinte legyek, finomabb is, mint a magyar testvére, ugyanis mi a zöldborsó héjából egy erős levet készítünk, és víz helyet azzal főzzük meg a rizsszemeket, valamint pirítunk még hozzá egy kis sertés hasaalját, mert egy falat hús mindenbe kell – legyünk őszinték.

Íme, a 10 leggyakoribb hiba, amit a legkönnyebb elkövetni a rizottó készítésekor:

  1. Ha a rizottót újramelegítjük. Ugye tujátok, hogy frissen az igazi?
  2. Nem mindegy, milyen rizst használunk. A legismertebb bolti rizottó rizsek: Arborio, Carnalori, Vialone nano, ha tehetjük, ezeket keressük.
    Arborito rizs nyersen
  3. Nem szabad megmosni a rizst, mert elveszíti a feszességét, a tartását.
  4. Sokan nem bátrak, és nem pirítják meg a rizst az elején. Pedig ez fontos lépés, ne hagyjátkk ki!
  5. Akármilyen kapcsolatban is vagyunk a borral, mindig kell a rizottóba egy kevés fehérbor. Bátran löttyintsük nyakon a rizsszemeket!

    Ugyanis amikor a pirítás megtörténik, az alkohol zsírmentesíti a szemeket.

  6. Főzéskor az alaplé mindig legyen házi és jó meleg. Bármi más csak ront az ételen. Hagyjuk a leveskockákat!
  7. Örök kérdés, hogy kell-e a rizst keverni főzés közben. Igen, kell, de nem sokszor, mert ha állandóan kavargatjuk, sokkal több keményítőt enged ki, mint kellene, és összeragad az ételünk.
  8. Ha a rizs az edény aljára ragad, ne kaparjuk fel. Elrontjuk az étel ízét vele. Hagyjuk ott, majd mosogatáskor az a kevés felázik. Ennyi veszteségünk lehet.
  9. Amikor a végén krémesítjük az ételt vajjal és parmezánnal, már ne a tűzön tegyünk, és óvatosan keverjük el a két összetevőt a risotto-ban.
  10. Talán a gasztronómiában ez az egyetlen kivétel, amikor határozottan nem szabad az ételt meleg tányérra tenni, csak hidegre vagy szobahőmérsékletűre. Ugyanis az étel tovább fog főni a meleg tányéron, és a rizs elveszíti a roppanósságát.

+1: Ez már nem a főzési folyamatról szól, hanem az edényről. Soha ne használjunk serpenyőt risotto készítésekor, csakis magas oldalú edényt. Ez a hőeloszlás miatt fontos.
Ha ezeket a lépéseket betartjuk, fantasztikus risotto-t ehetünk, vagy etethetünk másokkal, amibe már utána teljesen mindegy, hogy mit teszünk, mert a rizshez szinte minden jó. Lehet gombás, sáfrányos, zöldséges, pezsgős – ami nagyon elegáns! -, gyümölcsös, áfonyás, gránátalmás, és még lehetne sorolni, mi minden áll jól a rizsnek.

Sütőtökös rizottó

Most pedig elmondok egy alapreceptet, hogy mindenki láthassa, mennyire könnyű ételről is van szó.
Az egyik főszereplő a hagyma. Olyan apróra vágjuk, mint a rizsszemek, kis olajon és kis vajon, lassú tűzön megpároljuk. Ha a párolás közben elkezdene sülni, nyugodtan adjunk hozzá egy kevés alaplevet, semmi baja nem lesz. Ezt követi a rizs. Személyenként 1-2 marokkal számoljunk, ezt az adagot adjuk hozzá a hagymához, és pirítsuk meg a rizst is. Ezután jön a bor. Löttyintsük meg egy kevés fehérborral, és várjuk meg, amíg az alkohol elpárolog. Ez maximum 2-3 percet vesz igénybe. Majd következhet a főzés. 100 gr rizshez nagyságrendileg fél liter leves kell, de a lényeg mindig az, hogy a rizst alaposan ellepje a leves. A rizs zacskójára rá van írva a főzési idő. Ezt minden esetben tartsuk be, de a risotto egy kis kivételt képez. A főzési idő vége előtt 2-3 perccel vegyük le a tűzről az ételünket, és óvatosan keverjük el benne a vajat és a parmezánt. Majd tegyük vissza a fedőt a fazékra. A maradék pár percben a gőz tökéletesre fogja főzni a rizst.

Na, most már tudjuk, milyen hibákat ne ejtsünk rizottó készítésekor, ahogy az alaprecepttel is tisztába kerültünk. Már csak a jó rizs megtalálása marad hátra. Bemegyünk a boltba, és mit kell tennünk, hogy a legideálisabb alapanyagot vigyük haza? Szinte az egyetlen eszközünk, amire hagyatkozhatunk, a szemünk. Ne legyünk tehát bátortalanok, vizslassuk rendesen a zacskó tartalmát körbe-körbe, mert egy rossz alapanyag az egész fogásunkat tönkre teheti. De nézzük, milyen hibákat keressünk:

  1. A rizsszemeken ne legyenek apró kis piros vonalak.
  2. Bár természetes hiba, ha a forma nem megfelelő, de mindig tudjuk, melyik ételhez milyen rizs való.
  3. Ha már a formáknál tartunk, van úgy, hogy több fajta rizst tesznek egy zacskóba. Ezt kerüljük, mert a főzési idő nem stimmel a különböző fajta rizseknél.
  4. A rizsnek mindig legyen meg a csücskös vége, azaz a „foga”, mert az nélkülözhetetlen a főzéskor.
  5. A rizsszemek ne legyenek töröttek.
  6. Ha a rizs „krétás”, azaz opálos, és olyan, mintha lisztes lenne, azonnal tegyük vissza a polcra. A rizsnek mindig tisztának kell lennie, hogy ne ragadjon össze főzéskor.
  7. A rizs színére is figyeljünk. Ne legyenek rajta barnás, kerek foltok.
  8. Ne legyen a rizs sárga színű sem, hanem csakis hófehér.

Végül, ha már ügyesen ki tudjuk választani a jó minőségű rizst is, egy dolog marad csak hátra. Az, hogy pontosan tudjuk, melyik ételhez milyen fajta rizst használjunk. Mert természetesen ez sem mindegy. Olaszországban nagyjából 120 fajta rizs van, ezeket az alábbi kategóriákba sorolják:

Hirdetés

Vannak az „alaprizsek”: ezek kicsi és gömbölyű rizsszemek, 12-13 perc főzési idővel. Ilyen a Balilla és az Originario. Levesekbe használják leginkább tésztaként, vagy desszertekhez.
„Semifino” a következő kategória, ami közepesen finom kategória: majdnem vékonyak, és kicsit kerekek a rizsszemek, de közepes nagyságúak és hosszúkásak. 13-15 perc a főzési idejük. Ilyen lehet a Badano, ami előételnek jó, vagy a Nano Vialone Veronese, ami eleve IDP minősítésű rizs, és risotto-nak, minestrone-nak tökéletes. Aztán van egy különleges rizs, ami a főzést követően rózsaszín, szürke színt kap, fantasztikus ízvilággal, puha külsővel, roppanós belsővel és mindenre jó. Ez a Rosa Marchetti.
Ezt követik a „Fino”, vagyis finom rizsek: hosszú szemekről beszélünk, ami szép, vékony. 14-16 perc a főzési ideje. Ebben a kategóriában a legismertebbek a Ribe és a Sant’Andrea. Ez a fajta a desszerteken és a risotto-kon kívül rizssalátákhoz is jó.
Végül jönnek a nagyágyúk, a „Superfino”-k, vagyis szuper finom rizsek: szupervékonyak, húsosak, de szép hosszúak, és kb. 16-18 perc alatt készülnek el.
Így a végén, hogy már mindent tudunk, említsünk meg két érdekes rizst Olaszországból. Az egyiket boltban lehet kapni. Ez a Baldo, ami még nem vált igazán divatossá, de rengeteg mindenre lehet használni, amolyan multifunkcionális rizs, ezért sose baj, ha van otthon. Valamint, a Venere rizsfajták, amelyek 1997-ben láttak napvilágot. Ezeket a rizseket 40-45 percig kell főzni, ez az egyetlen kivétel, ami több fajta rizsből tevődik össze – selvaggio, jazmin, red –, és mégis nagyon jól megállja a helyét a konyhában. Bátran kísérletezzetek olyan egyszerű ételekkel is, mint amilyen a rizottó!

Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek:
olaszul l’enni jó!

Legyetek jók!
Gianni

Legyetek szuperek tiramisúban is!

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram