A dinnye a leszedés után már nem lesz édesebb
Az első fontos tudnivaló rögtön megmagyarázza, miért ennyire nagy a tét a választás során. A görögdinnye cukortartalma alapvetően még a földeken alakul ki, és ebben az időjárásnak is komoly szerepe van. A betakarítás körüli szárazabb időszak például kedvezhet az édesebb termésnek. A dinnye pedig a leszedése után már nem gyűjt több cukrot, ebben jelentősen különbözik például az őszibaracktól vagy a körtétől, amelyek az utóérés során tovább változhatnak, édesedhetnek és puhulhatnak.
Bár a leszedett görögdinnye is tovább érik bizonyos értelemben, ez azonban elsősorban puhulást, majd idővel romlást jelent. Vagyis egy közepesen édes dinnyéből néhány nap konyhapulton pihentetéssel sem lesz cukrosabb gyümölcs.
A kopogtatás tényleg működik, azonban a hangmagasság számít
Valószínűleg mindenkinek ismerős a klasszikus jelenet: állunk a dinnyék előtt, és egyesével megütögetjük őket. Bár kívülről nézve kissé komikusnak tűnhet, a szakértők szerint ennek valóban van értelme, sőt az egyik legfontosabb támpontnak tartják. A finom kopogtatás helyett ráadásul nyitott tenyérrel érdemes megütni a dinnyét, majd arra figyelni, hogyan rezonál. A jó görögdinnye telt, visszhangzó hangot ad, amely egy dob hangjához hasonlít. Ha az ütés szinte visszapattan a gyümölcsről, akkor jó nyomon járunk. A tompa, elnyelt hang ezzel szemben túlérett, kásásabb belsőre utalhat. Ez leginkább ahhoz hasonlítható, mintha egy leeresztett kosárlabdát ütnénk meg.
Fontos lehet még, hogy ne egyetlen dinnyével próbáljunk kísérletezni: üssünk meg egymás után többet is, így ugyanis hamar hallhatóvá válik a különbség a feszesebb, magasabb hangú és a mélyebb, basszusosabb példányok között. Általában a két véglet közötti, telt hangot érdemes keresni.
A szín és a sárga folt is sokat elárul
A hallásunk mellett a szemünkre is szükség van: az érett görögdinnye héjának színe világosabbá válik, függetlenül attól, hogy csíkos vagy egyszínű fajtáról van szó, a vásárláskor ezért érdemes a halványabb héjú gyümölcsöket is közelebbről megnézni. Még beszédesebb lehet a dinnye alján található úgynevezett földfolt, hiszen a termés növekedés közben hosszú ideig ugyanazon az oldalán fekszik a talajon, ezen a ponton pedig jellegzetes elszíneződés alakul ki. A folt kezdetben fehér, majd az érés során krémes-sárgás árnyalatot vesz fel. Ezért kifejezetten érdemes lehet a „sárga hasú” dinnyéket választani, a földfolt ugyanis arra utal, hogy a termésnek volt ideje megfelelően beérni a növényen.
Ha megtaláltuk, ne tartogassuk sokáig
Ha végigkopogtattuk a kínálatot, ellenőriztük a színt és megtaláltuk a megfelelő sárga foltot, a kiválasztott dinnyét érdemes hamar felvágni, mivel a leszedés után már nem lesz édesebb, a várakozás kevés előnnyel jár, túlérett állapotban pedig elveszítheti azt a feszes, lédús textúrát, amiért igazán szeretjük.
Az ideális görögdinnye egyszerre lédús, édes és roppanósan feszes, miközben a húsa nem válik keménnyé vagy kásássá. Ha sikerült ilyet választanunk, különösebb kiegészítőre sincs is szüksége.
Hogyan fogyasszuk?
Van, aki arra esküszik, hogy magában kell fogyasztani, de sokan el sem tudják képzelni kenyér nélkül. Egy kevés só már önmagában felerősítheti az édesség érzetét, a visszafogottabb ízű dinnye pedig remek alapanyag salátákhoz, italokhoz és desszertekhez. A feta és a görögdinnye klasszikus párosítása mellett készülhet belőle jégkrém, margarita, fűszeres indiai chaat vagy akár pohárdesszert is.
Forrás: cooking.nytimes.com