Hirdetés
Hirdetés

Szőlő, bor, vendéglátás, négy generáció munkája – A badacsonyi Borbarátok története

SZERZŐ: Király Márton
2022. szeptember 13.
Fata István, egy olasz kéményseprő dinasztia kései leszármazottja vásárolt egy szép kilátással és öreg tőkékkel rendelkező szőlőterületet a Badacsonyon, ahol a maga örömére bort készített, és együtt gyönyörködött a panorámában barátjával, Egry József festőművésszel.
Hirdetés

Ma, majdnem száz évvel később ez a kis terület a középpontja az alapító nevét viselő Fata-birodalomnak, ahol a család jelenleg is várja a vendégeket, készíti a bort, és osztja meg az idelátogatókkal a dédpapa által is felfedezett badacsonyi varázslatot. A birtokot vezető negyedik generációhoz tartozó két testvérrel, Nagy Istvánnal, és Dr. Nagy Gergellyel beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről.

Fata borbirtok

Hogyan kezdődött a Fata Pince és a Borbarátok története?

Nagy István: A család, és ezzel együtt a Fata Pince története 1927-ben kezdődött, amikor a dédnagyapánk megvette a mai tomaji strand és a Római út között található öt-hatholdnyi területet. Ennek a legszebb részén felépítette a maga kis pincéjét, szőlőt és gyümölcsfákat telepített, igazi önellátó gazdaságot alakított ki. Jóval később csatlakozik ide a Borbarátok története: 1989-ben a bátyánkkal, Miklóssal, két újrakezdő hitellel és édesapánk eladott Ford Escortjával támogatva sikeresen elindítottuk a Borbarátok vendéglő pincehelyiségét. Először itt fogadtuk a vendégeket, édesanyánk felelt a konyháért, édesapánk a borokért. Ez aztán évről évre fejlődni, változni tudott, kialakítottuk a pince feletti éttermet, a kerthelyiséget, és végül a panziót is. Az étterem mellett fejlesztettük, bővítettük a szőlőterületeinket, és borászatunkat, a Fata Pincét is, igyekeztünk odafigyelni, hogy az ételeink mellé mindig tudjuk ajánlani a megfelelő bort is. 

Dr. Nagy Gergely: Dédnagyapánknak egyébként elég prominens vendégei voltak a kis pincéjében, többek között Egry József, aki nagyon szerette az ő borait, és egyszer egy képet is felajánlott értük cserébe, mert a dédnagyapa sosem hagyta őt fizetni.

Az eredeti területen találunk még szőlőt, régi tőkéket?

Gergő: A eredeti területen épült fel a vendéglő, úgyhogy a szőlőterületeink most a Badacsony északkeleti oldalán vannak. A déli oldalról mondják, hogy a legideálisabb rész a szőlőtermesztéshez, bizonyos szempontból ez igaz, mert a napsugarak visszatükröződnek a Balatonról, viszont az északkeleti oldalon nagyon jó a széljárás, ez is fontos  a szőlőnek, nagyon szépen terem az olaszrizling, a kéknyelű, és főleg a fehér fajták. Lent a Római úton áll a Borbarátok étterem, felette a panzió és a vendéglő mellett található a Fata Pince. Fenn a hegyen, a Korkováni részen, a szőlőterületek között bújik meg a Fata Birtok – itt van a feldolgozópincénk is, ezt édesapánk vásárolta, de dédnagyapánk tiszteletére szintén róla neveztük el. A Birtokon is van négy vendégszobánk, egy különleges hangulatú panziót alakítottunk ki a szőlőben, a pince mellett.

Egy ekkora birtokot hogyan lehet irányítani, kézben tartani?

István: Édesapánk viszi a borászathoz tartozó szőlészeti munkát, azt ő szervezi meg, a borászati munkákért pedig a főborászunk felel. Az éttermet Gergővel közösen visszük, és hála Istennek, a kollégáink nagy részével nagyon régóta, tíz-tizenöt éve dolgozunk együtt, ezáltal van köztünk egy olyan összhang, ami elősegíti a közös munkát. Ennek is köszönhető, hogy a birtok szépen összeállt egy kerek egésszé, amit én próbálok összefogni, összetartani, de ehhez elengedhetetlen a többiek aktív részvétele, szerves együttműködése.

Gergő: És édesanyánkat se hagyjuk ki a dologból, a szervezésben ő is részt vesz, mondhatni, hogy ő felel a  a panzióért és az árubeszerzésben is segít.

István: Nálunk az egész család együtt tud működni, együtt tud dolgozni.

A Balaton partján nem sok helyről lehet hallani a jól összeszokott, régóta működő, bevált csapatokról…

Gergő: Szerintem nálunk nem érezni a főnök-beosztott viszonyt, hanem inkább partnerként, barátként, szinte családtagként tekintünk a kollégáinkra. Ezt nem azért csináljuk, hogy ettől majd jól itt maradjanak, hanem azért, mert azt gondoljuk, hogy ez a természetes, így működünk csapatként. 

Egész évben nyitva van az étterem?

István: Tíz hónapot folyamatosan nyitva vagyunk, a január-februári időszakban pedig pénteken, szombaton és vasárnap. A nyári időszakban korán kezdünk, érkeznek a beszállítók az étterembe, feltöltjük a konyhát, a pultot, egyeztetünk a kollégákkal, és utána indul a folyamatos munkavégzés, este tíz, sőt, tizenegy óráig, Mi is itt vagyunk egész nap, elérhetőek vagyunk a vendégeinknek, kollégáinknak, és együtt dolgozunk velük a hét összes napján.

Gergő: Szezonális az étlapunk, tavaszi, nyári, őszi és téli menüsorokat készítünk, ezt mindig kiegészítjük heti vagy hétvégi ajánlatokkal, amit előtte egyeztetünk séfünkkel, Kozma Lászlóval és tanácsadó séfünkkel, Hadzsala Krisztiánnal is. Fontos számunkra a szezonalitás, illetve az is, hogy minél több helyi és környékbeli alapanyagot fel tudjunk használni, be tudjunk mutatni. Vannak már jól működő kapcsolataink, kistermelői piacok, gazdák, akikre számíthatunk.

A kistermelők el tudják látni a konyhát egész szezonra?

István: Nem, nem mindenki, ezért is fontos a konyha számára, hogy a szezonhoz hangoljuk az étlapot.

Gergő: De van már olyan helyi termelőnk, akinek köszönhetően például a kecskesajtot rá mertük tenni az állandó étlapra is, mert a gazda mondta, hogy ellát minket egész évre. 

A nyári pörgés után milyen a tél?

István: A téli hónapok alatt készülünk a nyárra, és a fejlesztések, építkezések, változtatások ideje ez. A Borbarátok az elmúlt nyolc-tíz évben nagyon komoly arculatváltáson ment keresztül, az étterem, a panzió és a konyha is. Próbálunk minden évben kicsit megújulni, a konyhában és a megjelenésben is, sok változás van ilyenkor. És a vendégek visszajelzései alapján szerencsére pozitívak.

Mi a konyha stílusa, hogyan foglalnátok össze?

Gergő:,  Séfünknek ez a tizenegyedik szezonja nálunk, és öt éve dolgozunk együtt a tanácsadó-séfünkkel akik nagyban segítik az étlap, a koncepció megalkotását. Ezt az említett megújulást én úgy kapcsolnám ide, hogy egyik évben szerepelt nálunk az étlapon polip, paprikás krumplival. Megvolt benne a magyarosság, egy kis csavarral, nyilván a szokatlan hozzávaló miatt. Nem a klasszikus, megszokott formában kapja meg nálunk a vendég a magyaros ételt, hanem kiegészítőben, hozzávalóban, tálalási módban mindig fog valami újat, meglepőt kapni, hogy élmény legyen a vendégnek az étkezés, a nálunk töltött idő, ne csak finom legyen az étel, hanem azt mondja, hogy ezt megjegyzem, mert különleges volt! Mi is szívesen járunk étterembe, és részesülünk gasztronómiai élményekben, ezt meg szeretnénk adni a mi vendégeinknek is.

Kik a vendégeitek, kik a Borbarátok?

István: A vendégkörünk elsősorban magyarokból áll, ez nyilván az elmúlt két évben kicsúcsosodott a koronavírus miatt, de még így is, hogy újra kinyílt a világ, a vendégkör gerincét a hazai vendégek alkotják, és róluk elmondhatjuk, hogy ők törzsvendégek is. Hála Istennek,  a hetven százalékuk visszajáró, egy évben minimum kétszer jönnek hozzánk, nekik köszönhetjük azt, hogy van olyan önbizalmunk, ami miatt merünk vállalni, fejlődni, előre menni.

Gergő: A visszajelzésekből örömmel tapasztaljuk, hogy nemcsak az éppen itt nyaralók, vagy átutazók térnek be hozzánk, hanem egyre nagyobb távolságot tesznek meg a vendégek, eljönnek Siófokról, Balatonfüredről, Szombathelyről azért, hogy nálunk vacsorázhassanak.

Ha mondanotok kellene egy-egy ikonikus ételt és bort az étlapról, amit mindenképpen érdemes kipróbálni, ha ott árunk, mi lenne az?

István: Egyértelműen a fogast mondanám, és kéknyelűvel! Roston fogas kéknyelűvel, ez az, ami a helyhez, a Badacsonyhoz, hozzánk köthető.

Gergő: Én is a fogast mondtam volna! De van tarja-steakünk juhtúrós puliszkával, ahhoz az olaszrizlinget ajánlom.

Mit tartogat a jövő a Borbarátok számára?

István: Én azt látom, hogy Magyarország az elmúlt években borászatban, gasztronómiában, az ezek iránti érdeklődésben óriásit fejlődött, és azt remélem, hogy ezt a lendületet sem a koronavírus, sem a háború, sem a válság nem fogja megtörni. Nem szeretek negatív dolgokról beszélni, viszont ezek ettől még valós veszélyek… De bízom abban, hogy az emberek érdeklődése, fogékonysága, lendülete az adott körülményekhez képest mindig meg fog maradni. Bízunk abban, hogy a nehéz időszak után megint egy hosszú, nagyon jó periódus fog következni! Ezt át kell vészelni, ki kell tartani, de bízunk abban, hogy utána minden eddiginél magasabb minőségi szintről tudjuk indítani a következő időszakot.

Gergő: Ami nagyon fontos célunk, az a négy évszakos Balaton! Ha télen jön a vendég, akkor is kapja meg azt a szolgáltatást, minőséget, élményt, amit joggal elvár, ne érezzen a lehetőségekben nagy különbséget téli és nyári szezon között, mindig tudjon jó helyeket, programokat választani. Nagy hangsúlyt fektetünk a téli nyitva tartás erősítésére, rendezvényekkel, borvacsorákkal, pincetúrákkal, a panziónkban wellness részleg használattal.

Tovább olvasok:

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram