1901 – A történet elindul
A 20. század elején egy bizonyos Ellsworth M. Statler forradalmasította a szállodaipart. Buffalo városában 1901-ben megnyitotta első, 2100 (!) szobás szállodáját. A nyitást hamarosan több, nevével fémjelzett egység is követte. A Statler-szállodák nemcsak kényelmesek és jól felszereltek voltak (a lakosztályokban elektromos világítás, fürdőszoba várt), hanem elsőként képviselték a láncszálloda koncepcióját is, amelyet ma már természetesnek veszünk.

1910–1920 – Díszlet a háborúhoz
A vendéglátás, szállodaipar fejlődése azonban hamar megtorpant. Az első világháború (1914–1918) hatására számos nagyvárosi hotel – például a cannes-i Carlton – sebesültek ellátására szolgáló kórházzá alakult. A vendégek elmaradtak, a személyzet hadba vonult, a luxus elcsendesedett.
1920–1930 – Aranykor
Az Egyesült Államokban az alkoholtilalom (1920–1933) új kihívások elé állította a szállodákat: a bárok bezártak, a szobafoglalások visszaestek. Ugyanakkor elindult a hotel-élmény szórakoztatóipari újragondolása. A Waldorf-Astoria – fényűző éttermeivel, báltermeivel – már nemcsak szállást, hanem társasági státuszt, közösségi élményt is kínált. A Marriott vállalat 1927-ben egy üdítőket árusító standként indult, de a korszak végére már a jövő nagy szállodalánca volt.

1930–1940 – A válság vendégei
Az 1929-es gazdasági válság és az 1939-ben kitörő világháború sem kímélte a vendéglátást sem. A szobák kihasználatlanul maradtak, az építkezések leálltak. A társadalmi szerepek is változtak, mivel a férfiak frontszolgálatra mentek, a szállodákban megjelentek az első „bell girl” -ök. Női londinerek, akik a háború miatt vették át a stafétát.
1940–1950 – Katonák a hallban
A második világháború alatt a szállodák ismét háborús célokat szolgáltak. A floridai Vinoy Renaissance például katonai bázisként működött, a Hydro Majestic Ausztráliában kórházzá alakult. A háború után, 1945-től újra fellendült az utazási kedv, ezzel együtt a szállodák fejlesztése is. 1947-ben a Westin bevezette az első vendégregisztráló gépet – ezzel kezdetét vette a technológiai korszak.

1950–1960 – Felszállóág
A repülős utazás, a jet set életforma forradalmasította az utazási szokásokat, és a szállodák is alkalmazkodtak. A repülőtéri hotelek születése új igényeket elégített ki, míg a városi luxushotelek a globális üzleti elit törzshelyeivé váltak. A szolgáltatások szabványosítása, az egységes márkaélmény szintén ebben az időszakban kezdődött – amit a Hilton és társai képviseltek.
Mi a helyzet napjainkban?
A vendégigények folyamatosan változnak, megújulnak. Az utazók élményeket, fenntarthatóságot, helyi kötődést keresnek. A szállodák válasza: farm-to-table reggeli, illatmenük, art déco vagy skandináv minimalizmus, sőt, „tudatos csend” programok is.
A luxusszálloda ma már nem pusztán fizikai tér – hanem kultúrtörténeti lenyomat. Egy hely, ahol a múlt kézfog a jövővel. És ahol minden becsöngetés egy új történet kezdete.
Forrás: educationaltravel.com | shms.com
Fotók: Pexels
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.