Hirdetés
Hirdetés

Szicília és néhány extra

SZERZŐ: Lami Juli
2016. június 26.
Gianni ezúttal dél felé veszi az irányt, és elmeséli, milyen a szicíliai pizza. És azt is, funkciójuk szerint milyen pizzatípusokat különböztetünk meg.
Hirdetés

Ha a pizzát nézzük, Szicília teljesen külön életet él, bár ez nem azt jelenti, hogy nem találunk a térségben a nápolyi pizzához hasonlókat. Általánosságban azért elmondható, hogy a pizza siciliana be van takarva.
Íme néhány szicíliai térség, ahol különböző pizzavariánsokkal találkozhatunk.
Catania: Scacciata a neve a helyi specialitásnak, hasonlít a pizzára. Érdekes, hogy régen a karácsonyi időszakhoz kötődött, ma már persze ez nem így van. Pecorinóval, szardellával, vagy krumplival és salsicciával eszik, a teteje be van fedve egy másik tésztával, amit aztán végül bekennek tojással és úgy sütik meg.
Catania környékén van egy calzone fritto, ami nem hasonlít sem a Pugliában, sem a Nápolyban ismertekhez, puhább a tésztája, és a töltelékébe a szardellától a gombáig sokminden belefér, nem kifelejtve a pecorinót.
Siracusa: Pizzilunak hívják, 20 cm az átmérője, és ugyanúgy két tésztalemez van egymáson, mint Cataniában, de pisztácia, rikotta és méz is szokott lenni rajta. Ebből is látszik, hogy édes és sós változata is létezik.
Messina: Errefelé calzonét csinálnak, piduni a neve, a tésztát kettéhajtják, megtöltik, és leginkább zöldségek vannak benne.
Ragusa: Az itteni változat kicsit úgy néz ki, mint egy rétes, fel van tekerve, és meg van töltve. Szegényes, egyszerű étel. Scacciának hívják.
Palermo: Az itt található sfinciuni hasonlít a focacciához, puha, kenyérmorzsát tesznek rá, úgy sütik ki, és hagymával, caciocavallo sajttal és u strattuval töltik.
Az u strattu nem más, mint egy koncentrátum, aminek az elkészítése háromnapos munka: a paradicsomot megmossák, megfőzik, kipréselik, aztán faágyakba fektetik, és folyton keverik, hogy elpárologjon belőle a víz. Ebből lesz a sűrített paradicsom. Szicíliában előszerettel használják ezt.
"Hasznos" és "hasztalan" pizzák a nagyvilágból
Mindenkinek, akinek voltak kicsit is vad évei, ismerősen cseng a pizza in teglia vagy al taglio, ami különben milánói pizzának is nevezhető. Ez eredetileg a pékségek pizzája volt, ide lehetett betérni diszkó után, és enni egy szeletet ebből a vastagabb fajtából, hogy felszívja az alkoholt. Persze nemcsak ez a funkciója. Uzsonánnak is tökéletes, és előételnek is, ezesetben kockára vágják.
A pizza kiterjedése nemcsak vastagságában, hanem hosszában is mutat variánsokat. A pizza al metro vagy pizza alla pala vékony fajta, és ahogyan a nevében is benne van, méteresre van kinyújtva, és nagy falapátokon sütik.
Sokan abban a tévedésben élnek, hogy a vastag pizza az amerikai. Nem! Ez az egész úgy történt, hogy az olaszok elindultak Amerikába, ahol nem volt olivaolaj, ezért vajjal vagy margarinnal helyettesítették azt. És hogy mitől ropogós a tészta? Sokszor cukor van benne. ILYET NEM LEHET! A pizza americana tele van anyaggal, rá van rakva minden, ami csak lehetséges. Ez minden, csak nem pizza, de alapanyag híján ilyennek álmodták meg a bevándorlók.
(Ami a pizza eredetiségét és az origót illeti, a pizza napoletana előtt is történtek fontos dolgok. Létezett egy genovai úriember, a Doria család egyik leszármazottja, egy kapitány, aki utazásaiból hazahozott egy receptet. Esszerint vastégelyben, fatüzelésű sütőben készül egy tészta, amin paradicsom és szardella van. Ez az étel az 1500-as években született, még a pizza napoletana előtt.)
A folytatásban szó lesz a pizza genoveséről, a focacciáról, a piadináról, a panzerottiról, a torte salatéról és a pizza frittáról is!
A pizza napoletanáról ITT, a toszkán és a rómao változatról pedig ITT olvasható bővebben.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram