A Hódi család történetében mélyen gyökerezik a fűszerpaprika-termesztés és eladás. Helyszín: Szeged-Szentmihály (lánykori nevén Mihály telek). Miklóska Zoltán fotóriportja.
A sáros biciklit odatámasztja a kerítéshez, kicsit megrázza magát és lesepri a szoknyájáról a víz egy részét. Lucskosra sikerült ez a vasárnap. Még szerencse, hogy az árut jól becsomagolta. Biccent jobbra, köszön balra az ismerős kofáknak, majd letelepszik a szokásos sarokba. Igyekszik kerülni a feltűnést, de hűséges vásárlóinak kell egy azonosítható pont, ahol megtalálják, ezért ritkán váltja a helyét. Nincs rajta semmi árulkodó jel, akár egy megpihenő, nézelődő vevő is lehetne, de nem. Már jön is az első kuncsaft.
- Adjon isten Mari néni
- Neked is fiam, mi kéne?
- Két doboz.
- Nesze fiam, itt van - s a szoknyája ráncai közül előhúz két gyufásdobozt.
Semmi különös nincs rajtuk, ha a kevés ráragadt piros portól eltekintünk. Szokásos esetben ez így mehetne napestig is, de zárásig biztosan, azonban aznap nincs szerencséje az asszonynak. Jönnek a fináncok és biztos forrásból származó információik alapján egyenesen hozzálépnek, átkutatják, majd miután az összes nála lévő gyufásdobozt megtalálják, a biciklin lévő csomagot is átnézik. Tele az egész őrölt fűszerpaprikával, ma tényleg nincs szerencséje.
A múlt rendszerben akár így is történhetett volna. Az viszont tény, hogy Hódi Ágota nagymamáját, sőt a dédmamáját is zaklatta anno a karhatalom, mert engedély nélkül paprikát árult.
A fentiek illusztrálják, milyen mélyen gyökerezik a Hódi család történetében a fűszerpaprika-termesztés és eladás. Helyszín: Szeged-Szentmihály (lánykori nevén Mihály telek). Mindig volt a háztájiban egy pár sor veteményes, ha másra nem, hát saját használatra. A rendszerváltás után kezdtek komolyabban foglalkozni a témával, egyre nagyobb és nagyobb földterületeken termesztve a “piros arany” alapanyagát, először mellékesként, majd egyre fontosabbá vált az életükben.
Aztán beleért a korba Hódi Imre és felesége, Mária gyermeke is, Ágota. Nem paprikakereskedőnek indult, sőt. Egyetemre járt, komoly állásai voltak, mint például pályázatíró, sőt a karrierje előrehaladtával a Mezőgazdasági Minisztériumban is dolgozott. Az ő nevéhez fűződik a fűszerpaprika minőségi követelményeinek egységesítése, kidolgozása. Az iparágat belülről ismerve, nem kevés munka árán, minden szereplőt megkérdezve alakította ki a szabályozást.
A családi vállalkozás 21. századivá formálásában is elengedhetetlen része van. Szülei termesztik, gondozzák a paprikákat, a kész termék eladása viszont már az ő dolga. Nagy megrökönyödést keltett például, mikor új csomagolást tervezett a terméknek és minden korábbi hagyománytól eltérően nem piros színű, hanem fekete dobozban kezdték árulni az őrleményt.
Járja a vásárokat, nem csak itthon, hanem külföldön is, népszerűsítve ezt a kiváló magyar terméket. Mert világszínvonalú paprikánk van ám. Talán mindenki hallott róla és büszke is rá, hogy világhírűek vagyunk, ám kevesen tudják, hogy miért. Ráadásul még itthon sem ismeri mindenki a kiváló termék ismérveit. Mindehhez kell a termőtalaj és a sajátos klíma. Akár eredetvédettséget is kérhetnénk az Európai Uniótól, ha egy kicsit össze tudnának fogni a gazdák, annyira sajátos az Szeged és Kalocsa környékén termelt paprika íz- és színvilága.
